Varga: az adózás egyszerűsítése is szerepel a versenyképességi csomagban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kormány elé kerül szerdán a versenyképességről szóló javaslatcsomag, amelyet hétfőn fogadott el a Nemzeti Versenyképességi Tanács (NVT) – jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter.

A pénzügyminiszter jelezte: a program része a gazdaság jelenlegi helyzetének elemzése, illetve a részletes cselekvési terv az ország versenyképességének javítására.

Elmondta: a programcsomagba bekerültek a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Külgazdasági és Külügyminisztérium és a pénzügyi tárca versenyképességi javaslatai.

A pénzügyminiszter kiemelte: a tanács által elfogadott program hat fő területen tesz javaslatot konkrét lépésekre. Ezek között szerepel az adózás egyszerűsítése, az adóadminisztráció gyorsítása, a kismamák, az inaktívak és a közfoglalkoztatottak munkába állásának ösztönzése, a vállalatok üzleti környezetének minőségi javítása, az oktatásnak a gazdaság igényeihez igazítása.

A pénzügyminiszter közölte: a javaslatcsomag 30 javaslatot tartalmaz. Elmondása szerint a tanács konkrét javaslatokat fogalmazott meg, ilyen például az M9-es autópálya megépítése, és vannak olyan javaslatok is, amelyeket a kormány fog konkrét formában kidolgozni.

Hozzátette: a versenyképesség javítását tekintve további fontos feladat a vállalati termelékenyég növelése, egyúttal az innovációs rendszert és a közszférát is hatékonyabbá kell tenni a digitális megoldások alkalmazásával.

A miniszter szerint nagy szükség van a gazdaság igényeihez alkalmazkodó, készség- és képességorientált oktatási rendszer biztosítására, az egészségügyi alapellátást meg kell erősíteni, továbbá szükség van a prevenciós programok javítására, kiszélesítésére.

Varga Mihály rámutatott: a versenyképesség javításához nélkülözhetetlen az e-kormányzás, a digitális ügyintézés javítása, kiterjesztése; a hatékonyságot a közszféra munkájában is javítani kell.

A pénzügyminiszter jelezte: a versenyképességi tanács olyan programot állított össze, amely konkrét határidőket is kijelöl felelősökkel, hogy a kormány legalább negyedévente nyomon kövesse a versenyképességi program megvalósulását.

A munkaerőköltségek alakulására vonatkozó kérdésre Varga Mihály elmondta: azt akarják elérni, hogy a munkaerőköltségek csökkenjenek.

A szociális hozzájárulási adó mértékét tovább csökkentik, 2-2 százalékponttal – mondta. A jelenlegi hatéves bérmegállapodást folytatni szeretné a kormány 2022 végéig, előfordulhat azonban, hogy a jövőben át kell majd vizsgálni; ez egyelőre nem indokolt.

Varga Mihály kérdésre elmondta: az új állami, nyugdíj-előtakarékossági célú kötvény koncepcióján most dolgoznak, és remélhetőleg jövőre az Államadósság Kezelő Központ megjelenik a piacon a konkrét termékkel.

Úgy vélte, ha a versenyképességi javaslatokat ebben a formában elfogadják, akkor annak legalább félszázalékos hatása lehet a gazdasági növekedésére.

A pénzügyminiszter a 400 órás túlórakeretre vonatkozó kérdésre elmondta: ezt két parlamenti képviselő terjesztette be, ezzel tételesen nem foglalkozott a versenyképességi tanács. Hozzátette azonban, hogy a foglalkoztatási szabályok minél hatékonyabbá tétele, a minél lazább keretek kialakítása a cél.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a sajtótájékoztatón elmondta: a javaslatok elfogadása és megvalósítása jelentősen javítaná a kkv-k innovációs képességét, elérhető tenné, hogy 2020-ra a GDP-hez mérten 1,8 százalékra emelkedjenek a kutatás-fejlesztésre fordított kiadások.

A miniszter szerint jól átgondolt program a javaslatcsomag. Palkovics László közölte: az ország versenyképessége szempontjából fontos, hogy a magyar kis- és közepes cégek előbb-utóbb saját termékkel jelenjenek meg a piacon.

Beszélt arról is, hogy azt szeretnék, ha az iskolák vállalati szakembereket vonnának be az oktatásba.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.