Varga Mihály támogatja az uniós országok közötti adóügyi együttműködés erősítését

Mivel az elmúlt években Európa lemaradt a globális versenyben az Egyesült Államokhoz és Kínához képest, az Európai Unió Tanácsának féléves, július elsején kezdődő magyar elnöksége egyik legfontosabb prioritása az uniós versenyképesség javítása lesz – jelentette ki a magyar pénzügyminiszter pénteken Luxembourgban.

Varga Mihály az uniós tagországok pénzügyminisztereit tömörítő tanács (Ecofin) ülését követően magyar újságíróknak nyilatkozva közölte: a magyar EU-elnökség javaslatot dolgoz majd ki arra, hogy az erőforrások hatékonyabb felhasználásával és főleg az adóterületen elérhető előnyökkel miként lehet javítani az Európai Unió versenyképességét.

„Magyar részről támogatjuk az uniós országok közötti adóügyi együttműködés erősítését, miközben elutasítjuk a blokkosodást szorgalmazó törekvéseket” – emelte ki a tárcavezető. Elmondta, a magyar elnökség feladata lesz, hogy az áfára vonatkozó digitális dossziét, az Áfa a digitális korban elnevezésű javaslatcsomagot elfogadják a tagállamok, és az szintén egy „versenyképesség javító elem legyen”. A javaslatcsomag lényege az EU-ban tevékenykedő cégek versenyképességének növelése az adminisztratív költségek csökkentése és a digitalizáció erősítése által. A tárcavezető reményét fejezte ki, hogy a magyar uniós elnökség alatt sikerül egy minden tagállam számára elfogadható kompromisszumos megoldást kidolgozni.

Az európai iparpolitikáról folytatott tanácsi vitával kapcsolatban Varga Mihály azt mondta: az Európai Bizottság vonatkozó javaslata jelentős többlet-vámteherrel sújtaná az Európába érkező elektromos autókat és elektromos autógyártáshoz szükséges alkatrészeket, eszközöket. A jelenlegi uniós vezetés a blokkosodás irányába halad, most például büntetővámokkal sújtaná a keleti elektromos autógyártókat – mondta. „Továbbra is elutasítjuk, nem értünk egyet ezzel” – fogalmazott, hozzátéve: ez egy súlyosan protekcionista intézkedés, mely nem járul hozzá ahhoz, hogy az európai autóipar lábra kapjon.

„Nem az a megoldás, hogy protekcionista módon távol tartunk Európától az egyébként a fogyasztók számára megfizethető termékeket, hanem az a feladat, hogy az iparpolitika erősítésével és az autóipar segítésével a különféle jogszabályi és jogalkalmazási terhek, adminisztratív terhek csökkentésével hogyan tudjuk az iparunkat talpra állítani” – fogalmazott a pénzügyminiszter. Hangsúlyozta: a vámtarifák jelentős emelése elhibázott lépés lenne. Reményét fejezte ki, hogy ezt sikerül elkerülni, és nem rontani, hanem javítani az európai ipar kilátásait, valamint a versenyképességet.

A helyreállítást segítő uniós eszközzel kapcsolatban Varga Mihály leszögezte: a program – szemben eredeti céljával, a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk gyors helyreállításával – évek óta húzódik. A források kifizetése lassú és bürokratikus, sőt, az elmúlt években politikai zsarolások tárgyává is tették, miközben más fronton, például a magyar határvédelmi rendszer miatt pénzbírsággal sújtják Magyarországot. A tárcavezető emlékeztetett: „álláspontunk világos, bírság helyett uniós hozzájárulás jár Magyarországnak, hazánk már 700 milliárd forintot fordított schengeni határok védelmére, miközben az uniós hozzájárulás mértéke alig haladja meg az egy százalékot”.
Azzal összefüggésben, hogy a 2025-ös uniós költségvetésre vonatozó európai bizottsági javaslat mintegy 2,1 milliárd eurót irányoz elő a migrációval kapcsolatos uniós kiadásokra, Varga Mihály azt mondta, „a kétmilliárd euró pont arra lenne elég, hogy a magyar igényeket kielégítsék”. Az összeg „elég szerény ahhoz”, hogy érdemi hatást gyakoroljon az illegális migrációval szembeni védekezésre.

„Érdemi lépést nem jelent abba az irányba, hogy megállítsuk, megfékezzük az illegálisan érkezők tömegét” – tette hozzá Varga Mihály.