Vége a KIVA-s huncutkodásnak?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A T/13258 sz. törvényjavaslat általános indoklása szerint azért módosulnak a KIVA szabályai, mert „a számviteli törvény korábbi módosításának következtében – a társasági adó alá való visszatérést megelőző utolsó kisvállalati adó hatálya alatti adóévben keletkezett eredmény nem képezi részét annak a különbözetnek, amely alapján a társasági adóalanyiság időszakában a korábbi kiva-alanyt adófizetési kötelezettség terhelheti, így ez (sic!) a nyereséget összességében a módosítási javaslat nélkül nem terhelné adókötelezettség.” Ez azonban csak a jéghegy csúcsa volt. Íme egy példa az elmúlt évek professzionális adótervezésben rejlő egyik lehetőségére.

Képzeljék el Adótudatos Kft-t, amelyet tulajdonosa 2019. január 1-jén alapítással hozott létre. A társaság az adótudatosságot erősítő kampányokat szervez kormányzati megrendelésre, amelyből havonta 50 millió Ft árbevételre tesz szert, költségei pedig (beleértve a személyi jellegű kifizetéseket) a példa kedvéért nincsenek.

Adótudatos Kft. felismervén egy új üzleti lehetőséget, egy egyszeri együttműködés reményében megalapította Projekt Kft-t, amely 2019-ben egyetlen üzleti tranzakció révén 700 millió Ft bevételre tett szert, költségei pedig – Adótudatos Kft-hez hasonlóan – nincsenek. Nyereségét 2020. májusában osztalékként kifizette, amit Adótudatos Kft. még ugyanebben a hónapban „továbbadott”1 tagjainak.

Hogyan alakul Projekt Kft. adózása?

Projekt Kft. alapításakor KIVA alanyiságot választott, majd 2019. decemberében bejelentette kilépését a KIVA-ból. A társaság 700 millió Ft nyeresége után sem KIVA-t, sem helyi iparűzési adót2 nem fizetett, továbbá a KIVA tv. 28. § (4a) bekezdése értelmében lekötött tartalékot sem kellett képeznie, mivel

a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt keletkezett eredménytartaléknak a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt bevételként elszámolt osztalék összegével, a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt megszerzett, előállított immateriális jószág, tárgyi eszköz könyv szerinti értékével csökkentett értéke”

nulla. Ilyen körülmények között Projekt Kft. 2019-ben megszerzett nyeresége vállalati jövedelemadóktól és helyi iparűzési adótól mentesen kifizethető volt 2020. májusában osztalékként.

kivaHogyan alakul Adótudatos Kft. adózása?

Adótudatos Kft. alapításakor szintén KIVA alanyiságot választott, így 2019-ben – 600 millió Ft éves nyeresége után – sem KIVA-t, sem helyi iparűzési adót nem fizetett.

2020 májusában a társaság elszámolt 700 millió Ft osztalékbevételt, majd ugyanekkora összegű osztalék kifizetéséről döntött. A kapott osztalék kifizetése (továbbadása) adómentes lett, mert a KIVA tv. 20. § (3) b) pontja ugyan kimondja, hogy a KIVA alapjánál növelő tételként kell figyelembe venni

az adóévben jóváhagyott fizetendő osztalék összegét (ide nem értve a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kisvállalati adóalanyiság időszakában jóváhagyásra kerülő osztalékot)”,

ám ugyanennek a szakasznak a (4) b) pontja szerint az adó alapját csökkentő tételként kell figyelembe venni

a kapott (járó) osztalék címén az adóévben elszámolt, a külföldön megfizetett (fizetendő) adó összegével csökkentett bevétel összegét, feltéve, hogy annak összegét az osztalékot megállapító társaság (ideértve a kezelt vagyont) nem számolja el az adózás előtti eredmény terhére ráfordításként”.

2020 decemberében Adótudatos Kft. jó ritmusban újabb döntést hoz: 2021-től a társasági adó alanyaként folytatja működését. Nézzük meg, hogyan alakul a Projekt Kft. esetében is vizsgált,
28. § (4a) bekezdés szerinti összeg, amelyet Adótudatos Kft-nél a lekötött tartalékba át kell vezetni!

+ Záró eredménytartalék -100 millió Ft3

– Nyitó eredménytartalék 0 millió Ft

– KIVA alatt bevételként elszámolt osztalék összege 700 millió Ft

– KIVA alatt megszerzett eszközök könyv szerinti értéke 0 millió Ft

Összesen – 800 millió Ft

Tekintettel arra, hogy Adótudatos Kft. fentiekben számított egyenlege negatív, ezt az összeget nem kell lekötött tartalékba helyezni, hanem KIVA törvény 28.§ (4b) bekezdés második fordulatában foglaltak szerint kell eljárnunk, amely kimondja, hogy

Amennyiben a (4a) bekezdés szerint meghatározott érték negatív, annak abszolút értéke az elhatárolt veszteséget növeli.”

Vonjunk egyenleget!

A KIVA törvény hatályos rendelkezései szerint Adótudatos Kft. 2019-ben és 2020-ban összesen 1 900 millió Ft nyereséget ért el, amely után – leányvállalatához hasonlóan – nem fizetett sem vállalati nyereség adót, sem helyi iparűzési adót.

A jól időzített kilépés következtében a társaságnak 800 millió Ft elhatárolt vesztesége keletkezett, amelyet az elkövetkezendő adóévekben érvényesíteni tud társasági adóalapjának meghatározása során.

Amennyiben a bevezetőben idézett törvényjavaslatot elfogadják, úgy a kisvállalati adót érintő legfontosabb – a fenti példában kidomborított – adózási hézag 4 év után rendezésre kerül. Szeretném azonban felhívni a figyelmet, hogy a várható módosítás továbbra is lyukasan hagyja az iparűzési adóhoz kapcsolódó rendelkezéseket, így a kisvállalati adó választásával, majd a társasági adó rendszerébe történő jó ritmusú visszatéréssel továbbra is több év tekintetében mentesülhetünk a helyi iparűzési adó megfizetése alól.

A szerző, Kerényi Máté Fülöp kamarai tag könyvvizsgáló, adószakértő, az Adótanácsadók Egyesülete elnökségi tagja.

1 2000. évi C. törvény 39.§ (3a)

2 1990. évi C. törvény 39/B. § (2)

3 600 millió Ft (2019. évi adózott eredmény) – 700 millió Ft (2020-ban fizetett osztalék) = -100 millió Ft


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.