Veres beismerte: 2002-ben elrontották


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kormány eltökélt abban, hogy az alkotmányos szabályok által megengedett minden eszközt felhasznál arra, hogy a közterhek viselésében mindenki részt vegyen, aki tud, most ugyanis az adók nagy részét kevés adóalany fizeti be, ezért magas az adóterhelés – mondta Veres János pénzügyminiszter csütörtökön az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) által rendezett konferencián.

A pénzügyminiszter a kiemelt adózóknak tartott szakmai rendezvényen elmondta: a bevallást benyújtó 4,3 millió személyből csak 3 millióan fizetnek adót, a 320 ezer vállalkozásból pedig 125 ezer. A 10,5 millió TAJ kártya birtokosból 4 millió fizet járulékot, így nehéz az ellátást biztosítani – hívta fel a figyelmet.

A versenyképesség növelése megköveteli az adóstruktúra átalakítását. A párbeszéd megkezdődött, s a következő hónapokban érdemi vita tud kibontakozni az irányokról. Felül kell vizsgálni az élőmunkát terhelő elvonásokat, a fogyasztás utáni adókat és az ökoadót, s növelni kell a vagyoni típusú terhelés arányát. Egyszerűsítésre is szükség van, aminek feltétele a kedvezmények szűkítése – tette hozzá.

Az egyensúly megteremtése érdekében a társaságok átlagos adóterhelése átmenetileg nő, a 2005. évi 7,5 százalékról 2007-ben 8,3 százalékra (16, illetve 10 százalékos kulcs mellett), az átlagos szja terhelés a 2005. évi 18,9 százalékkal szemben 18,7 százalék lesz az idén (18, illetve 36 százalékos kulcs mellett). A pénzügyminiszter a kormány nevében köszönetet mondott a kiemelt adózóknak a korrekt együttműködésért, a költségvetésbe befizetett adóforintokért.

Kiemelte: ebből a viszonylag szűk vállalati körből származik a költségvetés adó- és járulékbevételeinek több mint egyharmada, 5 300 milliárd forint. A kiemelt adózók adják az export közel kétharmadát, a belföldi értékesítés 42, s a fejlesztések, beruházások 44 százalékát. A kiemelt adózóktól származik a társasági adó és az áfa egyaránt több mint 40 százaléka, az szja egyharmada és a járulékok egynegyede. Ez a kör termelte meg a vállalatok adózás előtti eredményének 52 százalékát, igaz, az adókedvezményekből való részesedésük is magas, 95 százalék – tette hozzá Veres János.

Az elmúlt évekre ciklikusan megbomló egyensúly volt jellemző, ennek véget kell vetni. Mindent el kell követni, hogy az állam minél kevesebbet költve, minél színvonalasabban lássa el feladatát. A kormány elkötelezett a szükséges módosítások végrehajtásában, amit az elmúlt évben megkezdett – hangsúlyozta a miniszter. Tavaly mintegy 50-50 százalék volt a bevételek növelésének és a kiadások csökkentésének szerepe a hiány mérséklésében, az idén már kétharmad-egyharmad lesz az arány a kiadáscsökkentés javára, 2008-ban pedig 6,4-0,9, 2009-ben 7,5-0,9 százalék.

Ahhoz hogy a kiadáscsökkenés tartós legyen, olyan államháztartási reformra van szükség, ami biztosítja, hogy az állam nem költ több pénzt, mint ami amennyi rendelkezésére áll. A struktúra átalakításának szükségességében általában egyetértés van, a gyakorlati megvalósítás módjáról folyik vita – mondta.

A miniszter hangsúlyozta: az egészségügyben elindult reform halaszthatatlan és megkerülhetetlen volt, ugyanis százezres nagyságrendű azok száma, akik nem fizetnek járulékot. Az éves 300 milliárd forintos gyógyszertámogatási előirányzat az elmúlt 15 évben – egy év kivételével – rendre túlteljesült, holott a költségvetésben infláció feletti növekedést irányoztak elő.

Az átalakítás után olyan korszerű hálózat alakul ki, ami összhangban lesz az ellátottak számával és az ország teherviselő képességével – mondta. A kormány felvállalta a felsőoktatás struktúrájának átalakítását is, egyes képzési irányok (műszaki, informatikai) súlyának növelésével, a támogatott létszám csökkentésével.

Elkerülhetetlen a nyugdíjrendszer átalakítása is, hiszen az EU-ban Magyarországon a legmagasabb a korhatár előtt nyugdíjazottak és a rokkantnyugdíjasok száma – hívta fel a figyelmet. A közigazgatásról szólva elismerte: 2002-ben elrontották, amikor az 50 százalékos béremeléshez nem kapcsolódott létszámcsökkentés. Az elmúlt években elhamarkodottan csökkentettük az adókat, a kiadások mérséklése nélkül, ezért alakult ki nagy hiány – mondta a miniszter.

Forrás: Világgazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.