Vidéken is plázastop


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Január 1-től nem épülhetnek 300 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletek, bevásárlóközpontok az ország területén. A szabályozás a 2012. évi költségvetést megalapozó, több törvényt módosító salátatörvényben szerepel, és 2014.december 31-ig lesz érvényben.

A Vidékfejlesztési Minisztérium tájékoztatása szerint Magyarországon jelenleg 1 %-nyi nagy és közepes vállalkozás uralja a kereskedelmi forgalom több mint kétharmadát, míg a 99%-nyi mikro- és kisvállalkozás a kereskedelmi forgalomból mindössze 31-%-kal részesedik. Az elfogadott törvény célja, hogy ez a folyamat megváltozzon és helyzetbe kerüljenek a helyi és hazai kisvállalkozások, családi gazdaságok.

Eddig a nagy alapterületű kereskedelmi központok zömmel a hazai termőföldvagyon rovására- zöldmezős beruházásként- épültek, növelve a művelésből kivont területek arányát. A kormány ennek a folyamatnak a megállítását is célul tűzte ki.

A tiltás alól a nemzetgazdasági miniszter a vidékfejlesztési miniszter részvételével működő bizottság véleményét figyelembe véve adhat felmentést. A bizottság az esetleges felmentés engedélyezésekor vizsgálja a tervezett építmény hatását a vidékre, a környezetre valamint az érintett település és környékének kereskedelmi ellátottságára.


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Az utalványok uniós áfaszabályozása (3. rész)

Az Európai Unió Bizottsága a közelmúltban jelentést készített az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Irányelv 410b cikke alapján az utalványok fogalommeghatározása, forgalmazási láncai és a be nem váltott utalványok áfaszabályozásáról. E jelentés alapján megvizsgáljuk az utalványok témakörét az áfa-rendszerében.

2024. december 6.

A civil szervezetekre vonatkozó szabályok a társasági adóban

A civil szervezetek gazdaságban betöltött egyedi szerepére tekintettel, ezen szervezetek társaságiadóalap-megállapítási és -fizetési kötelezettségeit a jogalkotó az általános, valamennyi gazdálkodóra vonatkozó szabályokat szem előtt tartva, de az egyedi sajátosságokat figyelembe véve határozza meg. Írásunkban a civil szervezetekre vonatkozó rendelkezéseket és azok gyakorlati alkalmazását ismertetjük, figyelmet fordítva a közhasznú minősítéssel rendelkező szervezetekre vonatkozó speciális szabályokra is.