Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Országgyűlés elfogadta az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amelyben a Ház döntött az elvárt adó újbóli bevezetéséről, figyelembe véve az Alkotmánybíróság kifogásait.
A Ház 188 igen szavazattal, 142 nem ellenében, tartózkodás nélkül fogadta el a módosítást, amely szerint az adóhivatal felhatalmazást kap arra, hogy az eddiginél szélesebb körű ellenőrzési módszereket alkalmazva vizsgálja azokat, akik nem vállalják, hogy legalább a jövedelemminimum után megfizessék az adót.
A törvénymódosítás célja, hogy a kormány tovább szűkítse a közteherviselést elkerülő lehetőségeket. Ezt oly módon kívánja elérni, hogy – a most elfogadott törvény alapján – az adóhivatal felhatalmazást kap arra, hogy új ellenőrzési módszereket alkalmazva vizsgálja azokat, akik nem vállalják, hogy legalább a jövedelem-minimum után megfizetik az adót.
Az Alkotmánybíróság február 27-én megsemmisítette az elvárt jövedelem után fizetendő adóról szóló korábbi törvényi szabályozást azzal az indokkal, hogy ez az adóalanyok tényleges jövedelmi-vagyoni viszonyaitól függetlenül írt elő meg nem szerzett jövedelem után adófizetési kötelezettséget. A testület szerint az elvárt jövedelmet adóztató adó olyan megdönthetetlen törvényi vélelem, amellyel szemben a törvényalkotó nem tette lehetővé az ellenbizonyítást.
A most elfogadott törvény szerint az adózó, ha adózás előtti eredmény nem éri le a jövedelemminimumot, választhat, hogy ezt tekinti adóalapnak, vagy kitölti a bevallás-kiegészítő nyomtatványt. A jövedelemminimum a törvényben felsorolt tételekkel csökkentett bevétel 2 százaléka.
A korábbi törvény megsemmisítése 60 milliárdos bevételkiesést jelent az idei költségvetésnek. A most elfogadott törvény eredményeként 10-15 milliárd forintos bevételt vár a pénzügyi tárca.
A törvény meghatározza, hogy az egyes adózói csoportoknál mennyi a nyereségminimum. Ha ezt a vállalkozás nem éri el, akkor a saját döntésétől függ, hogy kitölti-e a bevallás-kiegészítő nyomtatványt, vagy megfizeti az adót a minimum-nyereség után. A törvény július 1-jével lép hatályba.
Forrás: FigyelőNet
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
