Vonzó lehet a kkv-knak a vállalkozási zóna


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A jelenlegi gazdasági helyzetben kiemelt fontosságú a beruházások élénkítése, ezért nem mindegy, hogy milyen adókedvezmények ösztönzik a beruházási kedvet.


Míg korábban elsősorban a több milliárdos, multinacionális nagyberuházásokat segítette a kormány adókedvezményekkel, addig a szabad vállalkozási zónákban az idéntől kínált új kedvezménycsomagból már a magyar kis- és középvállalkozások tömegei is profitálhatnak. A kedvezmények által ösztönzött munkaerő-intenzív beruházások ráadásul nagy tömegű szakképzetlen munkaerőt szívhatnak fel a hátrányos helyzetű régiókban.

A jelenlegi gazdasági helyzetben kiemelt fontosságú a beruházások élénkítése, ezért nem mindegy, hogy milyen adókedvezmények ösztönzik a beruházási kedvet. Ezen a téren jelentős könnyítésnek számít a beruházni szándékozó vállalkozások számára, hogy fejlesztési adókedvezményt vehetnek igénybe a szabad vállalkozási zónák területén üzembe helyezett, jelenértéken minimum 100 millió forint értékű beruházás után. Míg korábban jellemzően a több milliárdos – főként multinacionális cégek által végrehajtott − nagyberuházások részesültek hasonló adókedvezményekben, addig a mostani nagyságrendekkel alacsonyabb összeghatár jóval szélesebbre tárja a kedvezményezettek körét.

A 100 millió forintos limitbe ugyanis már a magyar tulajdonú kis és közepes vállalkozások is beleférnek, amelyeknek piaci és pénzügyi helyzete lehetővé teszi az expanziót, különösen azon cégek, amelyek az elmúlt években jelentős beruházásokat hajtottak végre, ám a válság hatására kénytelenek voltak visszafogni a termelést, és esetleg létszámcsökkentésben is gondolkodtak.

Ennek a vállalati körnek kedvez továbbá az a könnyítés is, hogy a jogszabályban ezúttal nem szerepel az eddigi hasonló adókedvezményekre érvényes korlátozás, amely szerint beruházás 25 százalékának saját forrásból kell származnia. Ilyen passzus legalábbis nem szerepel az erről szóló jogszabályokban, ám mivel a szabályozásban maradtak kisebb technikai hiányosságok és bizonytalanságok, egyelőre nem lehet tudni, hogy ezt a szokásos megkötést szándékosan hagyta-e ki a jogalkotó.

A társaságiadó-kedvezményt a beruházás megvalósulását követően, 10 éven keresztül, maximum az adó 80 százalékáig lehet igénybe venni. Emellett a szabad vállalkozási zónákban szociális hozzájárulási adókedvezmény is jár a bővülő vállalkozásoknak: az új munkavállaló foglalkoztatásának első két évében a bruttó munkabérnek, de legfeljebb 100 ezer forintnak a 27 százaléka az igénybe vehető részkedvezmény, míg a foglalkoztatás harmadik évében a mérték 14,5 százalékra csökken. A 1,5 szakképzési hozzájárulás alapját is csökkentik a cégek az első két évben új munkavállalónként legfeljebb 100 ezer forint adóalapig.

Éppen ezért várhatóan a nagy munkaerő-intenzitású termelő beruházásokat vonzzák majd a leginkább a szabad vállalkozási zónák. Így a kedvezménycsomag foglalkoztatáspolitikai szempontból is hatékony eszköznek ígérkezik, hiszen az ország leghátrányosabb térségeiben szabad vállalkozási zónává kijelölt 903 település zömében éppen a szakképzetlen munkavállalók tömegeinek munkanélkülisége jelenti a legnagyobb problémát. Legalábbis azokon a településeken érződhet majd a pozitív hatás, amelyeknek kedvezőek a logisztikai adottságai is, vagyis nem esnek távol az autópályáktól és gyorsforgalmi utaktól.

Mérlegképes Kreditkártya

Szerezze meg Ön is kötelező kreditpontjait Kiadónk minőségi képzésein! További részletekért kattintson ide!

Rodin mérlegképes kreditpontos rendezvények – további részletek itt.

A Complex Kiadó kreditpontot érő kiadványai

A kedvezményezettek körének kiszélesítése adószakmai szempontból ugyanakkor felvet egy gyakorlati kérdést: a társaságiadó-kedvezmények bonyolult szabályrendszerében eddig zömében járatlan kis- és középvállalkozásoknak várhatóan nem lesz könnyű feladat a kedvezmények érvényesítéshez elengedhetetlen minden előírás betartása. A már említett technikai bizonytalanságok túl ráadásul növelik az amúgy eddig sem egyszerűen eldönthető kérdések sorát: például milyen költségeket lehet elszámolni, vagy milyen intenzitással lehet figyelembe venni a beruházás értékét az adókedvezménynél.

A bejegyzés szerzője Hegedűs Sándor, az RSM DTM Hungary Zrt. Adóüzletág vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 17.

Szponzori támogatások a sportban – társasági adó szemmel

2024 nyarán több olyan rangos sportesemény is megrendezésre kerül, amely nemcsak a sportközvetítések nézőit hozza lázba, hanem az esetleges támogatók, szponzorok számára is érdeklődésre tarthat számot. A jelentős marketingérték, amelyet ezek a rendezvények magukban hordoznak, azzal jár, hogy a gazdasági élet szereplői előszeretettel támogatják az adott sportág keretein belül működő sportszervezeteket, illetve sportköztestületet. Mindez természetesen adóvonzattal is jár – ennek kérdéskörét járjuk körül a társasági adó tekintetében.

2024. július 15.

Egy percig se vegyük be, hogy a tranzakciós illeték emelése nem érinti az ügyfeleket

A hétfői kormányinfón Gulyás Gergely miniszter bejelentette, hogy a kormány megemeli a pénzügyi tranzakciós illetéket. Az állami elvonás mértéke 2024. augusztus 1-től a nem készpénzes tranzakcióknál 0,45 százalékra, de maximum 20 ezer forintra emelkedik (eddig 0,3 százalék és maximum 10 ezer forint volt), míg a készpénzt érintő tranzakciók esetében a korábbi 0,6-ról 0,9 százalékra nő.