Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A hitelfizetési moratóriumra jogosult vállalkozások többsége nem vette igénybe ezt a lehetőséget. Legnagyobb arányban a feldolgozóipari cégek éltek-e könnyítéssel. Az InfoTandem infografikája.
A legalább húsz fős vállalkozások közel kétharmada, 63 százaléka lett volna jogosult a koronavírus-járvány kitörése kapcsán bevezetett hitelfizetési moratóriumra, de az érintettek zöme az idén júliusig nem élt ezzel a lehetőséggel – derül ki az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) nyár közepi felméréséből. A megkérdezés időszakában csupán a cégek 14 százaléka használta ezt a teherkönnyítő eszközt. További 9 százalékuk korábban már lehívta ezt az opciót, de időközben kilépett belőle, míg 40 százalékuk, bár jogosult lett volna, nem vette azt igénybe. (A fennmaradó 37 százalékra eleve nem vonatkozott ez a lehetőség.)
A moratórium igénybe vevői között a feldolgozóipar szereplői voltak a legaktívabbak – az oda sorolt vállalkozások 31 százaléka élt már vagy még jelenleg is él vele. A kereskedelem szintén viszonylag magasan érintett, náluk 29 százalékos ez a ráta, ellenben a 20 főnél nagyobb építőipari vállalkozásoknak mindössze 8 százaléka kért moratóriumot (esetükben azok aránya, amelyek jogosultak lettek volna, de nem akarták igénybe venni, különösen magas: 55 százalékos). A szolgáltatási szektor érintettsége bő egyötödös.
A moratóriummal élők főként a nagyobb vállalkozások közül kerültek ki: a legalább száz alkalmazottal dolgozó társaságok nagyjából 30 százaléka hívta le ezt az eszközt, míg a kisebb cégeknél ez az arány 20 százalék körüli. Tulajdonos szerint nézve főként a tisztán hazai vállalkozások az igénybe vevők, illetve viszonylag magas a részvételük az exportálóknak is.
A GVI a cégek finanszírozási helyzetére is rákérdezett. E szerint a minimum 20 fős vállalkozások csaknem négyötöde (79 százaléka) az idén júliusi felméréskor igénybe vett valamilyen külső finanszírozási forrást. A feldolgozóipar és a kereskedelem szereplőinél ez az arány még magasabb, 87 százalékos, míg a másik két vizsgált ágazatnál átlag alatti (72 százalék körül van).
A külső finanszírozásban érintettek kétharmada piaci szereplőktől elérhető forrást vett igénybe (a különféle banki hitelkonstrukciók mellett például lízinget), 38 százalékuk pedig – élükön a középvállalkozásokkal – az államilag támogatott eszközökből (is) választott (ideértve a vissza nem térítendő állami támogatást, az állami járulékkedvezményt, vagy épp a Növekedési Hitelprogram valamely konstrukcióját).
A vizsgált cégkör többsége (57 százaléka) úgy érzi, hogy az idén nem változtak a hitelhez jutás feltételei, bő egyharmaduk viszont valamilyen mértékű javulásról beszél. Romlást 9 százalékuk érzékelt az elmúlt egy évben. A következő esztendőre vonatkozóan a vállalkozások 22 százaléka számít arra, hogy a mostaninál nehezebb lesz hitelhez jutni.
