Egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésének gyakorlati tudnivalói: élet a szüneteltetés időszakában

Amint arról cikksorozatunk korábbi részeiben már volt szó, a szüneteltetés időszakában az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységet nem végezhet, egyéni vállalkozói tevékenységhez kötődő új jogosultságot nem szerezhet, új kötelezettséget nem vállalhat. Ez viszont nem jelenti azt, hogy az egyéni vállalkozónak semmilyen bevétele nem lehet ebben az időszakban – és az ez idő alatt esedékes adókötelezettségeinek is eleget kell tennie.

Cikksorozatunk második részében már szóba került, hogy ha a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozónak alkalmazottja van, akinek munkaviszonyát nem kívánja megszüntetni, a szünetelés alatt is havonta be kell adnia a ’08-as bevallást. Nézzük, hogy alakulnak az egyéb adókötelezettségek ebben az időszakban!

Személyi jövedelemadó

Cikksorozatunk előző részében már említettük, hogy az egyéni vállalkozónak az őt saját személyében terhelő azon adókról, amelyekről éves bevallást köteles benyújtani, nincs soron kívüli bevallási kötelezettsége. Tavaly óta a vállalkozók szja-bevallásának a határideje is az adóévet követő év május 20. napja, akár szüneteltette a vállalkozó az adóév során a vállalkozási tevékenységét, akár nem. A NAV a nyilvántartásaiban szereplő adatok alapján az egyéni vállalkozók részére is elkészíti az adóbevallási tervezetet, ezért választhatják azt a megoldást, hogy a tervezetet egészítik ki a vállalkozói jövedelmüknek és az azzal összefüggő adókötelezettségeiknek megállapításához szükséges adatokkal. De annak sincs akadálya, hogy a tervezet kiegészítése helyett saját maguk töltsenek ki és nyújtsanak be szja-bevallást.

Ha az egyéni vállalkozás az adóév minden napján szünetelt, az egyéni vállalkozói tevékenységre vonatkozóan nem kell bevallást benyújtani. Fontos, hogy ez csak az egyéni vállalkozói tevékenységre vonatkozó mentesítés, tehát ha más forrásból (pl. ingatlanértékesítésből) származik adóköteles jövedelmünk, akkor ki kell egészítenünk a tervezetet, vagy önállóan kell szja-bevallást benyújtanunk! Természetesen ha csak olyan jövedelemre tettünk szert, amiről a NAV-nak is van adata, és az általa elkészített szja-bevallási tervezet adatai helyesek, a bevallási kötelezettségünknek úgy is eleget tehetünk, hogy nem csinálunk semmit: nem javítjuk ki és nem egészítjük ki a tervezetet, és saját magunk sem nyújtunk be szja-bevallást. Ekkor a bevallástervezet május 20. után általunk benyújtott bevallásnak minősül.

Lényeges még, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) előírja: az egyéni vállalkozásnak, még ha nincs is semmilyen, a vállalkozáshoz nem kapcsolódó jövedelme, a vállalkozási tevékenysége pedig egész évben szünetel, a szünetelés időszakában akkor is be kell vallania az adóévben

  • kisvállalkozói kedvezménnyel,
  • fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeggel,
  • foglalkoztatási kedvezménnyel,
  • nyilvántartott adókülönbözettel,
  • kisvállalkozások adókedvezményével

kapcsolatban keletkezett adófizetési kötelezettségét.

Ha az egyéni vállalkozó a tevékenységét az adóév utolsó napján szünetelteti, akkor a bevallásában kisvállalkozói kedvezmény, fejlesztési tartalék, foglalkoztatási kedvezmény címén a jövedelmét (bevételét) nem csökkentheti, nem érvényesítheti a kisvállalkozások adókedvezményét. A szünetelés időszakában ezen kívül költséget (ideértve az értékcsökkenési leírást is) nem számolhat el.

Mi a teendő akkor, ha kiszámláztuk egy teljesítésünk ellenértékét, de a partner a szünetelés bejelentéséig nem fizetett? A törvényalkotó számolt azzal is, hogy a vállalkozóknak a szünetelés időszakában is folyhat be a szünetelést megelőzően végzett vállalkozói tevékenységből bevétele, és ennek kezelését attól tette függővé, hogy a szünetelés kezdő adóévére vonatkozó bevallás benyújtásáig befolyt-e az ellenérték:

  • A szünetelés kezdő napjától az addig végzett egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel a szünetelés megkezdésének adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig befolyt ellenérték (bevétel) a szünetelés megkezdése adóévében megszerzett vállalkozói bevételnek, az ugyaneddig igazoltan felmerült kiadás pedig a szünetelés megkezdése adóévében elszámolható vállalkozói költségnek minősül, amelyet az egyéni vállalkozó a szünetelés megkezdése évéről szóló adóbevallásában vesz figyelembe.
  • A szünetelés megkezdése adóévéről szóló adóbevallás benyújtását követően az előzőekben nem említett befolyó bevételre, illetve felmerült kiadásra viszont minden olyan adóévben, amelyben a tevékenység az adóév minden napján szünetelt, az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (Ne feledjük, a 2017. előtt kezdődött szünetelésekre még 5 éves időkorlát vonatkozik, azoknál tehát akár több olyan adóév is lehet, amelyekre ez utóbbi szabályt kell alkalmazni!)

(A tevékenység folytatásához kapcsolódó költségelszámolási szabályokról az ezzel foglalkozó részben lesz szó.)

Cikksorozatunk első részében már említettük, hogy a szünetelés alatt azoknak sem kell pénzforgalmi bankszámlát (közismertebb nevén vállalkozói bankszámlát) fenntartaniuk, akik egyébként erre kötelezettek. Fel is lehet mondani, de ha ezt nem akarjuk, mindenképpen be kell jelenteni a szünetelést a bank felé. Ennek a jelentősége a személyi jövedelemadó szabályok terén mutatkozik meg. Míg ugyanis a pénzforgalmi bankszámlán jóváírt kamat a vállalkozási tevékenységét nem szüneteltető egyéni vállalkozónál az egyéni vállalkozás bevétele (lett légyen a vállalkozás szja- vagy kata-alany), addig a szünetelés időszakában az Szja tv. 65. §-a alapján a magánszemély által megszerzett kamatjövedelemre vonatkozó szabályok szerint adózik. A kamatjövedelem után az adót kifizetőként a bank vonja le, de ehhez értelemszerűen tudomással kell bírnia róla, hogy a kifizetett kamat nem vállalkozói, hanem kamatjövedelem lesz a számlatulajdonosnál. Ha tehát a vállalkozó elfelejti értesíteni a bankot, hogy szünetelteti a tevékenységét, akkor neki kell (az szja-bevallásában) megállapítania és megfizetnie a kamatadót.

Kisadózó vállalkozások tételes adója

A személyi jövedelemadóhoz hasonlóan a kisadózó vállalkozások tételes adója is az egyéni vállalkozót saját személyében terhelő, éves gyakoriságú adó, ezért erre sem vonatkozik soron kívüli bevallási kötelezettség. A szünetelés kezdő évéről ezért a szokásos határidőben, az adóévet követő év február 25-éig kell benyújtani a kata-bevallást. Előző cikkünkben azonban már volt szó arról, hogy a százalékos adó alól mentes bevételi értékhatár a tételesadó-fizetési kötelezettséggel érintett hónapok számától függ, ezért a bevalláson jelölni kell ezen hónapok számát.

A főlapon a „Bevallási időszak” rovat helyes kitöltése ahhoz igazodik, hogy január 1-jén illetve december 31-én szünetel-e a vállalkozás.

  • Ha a vállalkozó csak év közben szüneteltette (akár többször is) a tevékenységét, de sem január 1-jén, sem december 31-én nem szünetelt, a bevallási időszak a teljes naptári év (2020-ban tehát 2020.01.01-2020.12.31.) lesz.
  • Ha az év kezdetén még szünetelt, de az év végén már nem, akkor az „aktív” időszak kezdődátumától az év végéig tart a bevallási időszak. Ha tehát pl. 2020. elején még szünetelt, de szeptember 1-jétől folytatja a tevékenységét, akkor a bevallási időszak 2020.09.01-2020.12.31. (Ez akkor is igaz, ha közben októberben egy hónapot megint szünetelt, a bevallási időszak nem változik, csak a tételesadó-fizetési kötelezettséggel érintett hónapok száma, feltéve természetesen, hogy októberben végig szünetelt a vállalkozás.)
  • Ha az év kezdetén nem szünetelt, de az év végén már igen, akkor az év elejétől az utolsó „aktív” napig tart a bevallási időszak, pl. ha 2020. április 1-től szünetel, akkor 2020.01.01-2020.03.31. (Az előzőhöz hasonlóan itt is igaz, hogy ha februárban is szünetelt, csak januárban és márciusban működött, a bevallási időszak ugyanaz marad, csak a hónapok száma változhat.)
  • Ha az év elején szünetelt, aztán egy darabig működött, de az év végén megint szünetel, akkor az első „aktív” naptól az utolsó „aktív” napig terjed a bevallási időszak, pl. 2020. július 1-től folytatott, majd október 25-től újra szüneteltetett tevékenység esetén 2020.07.01-2020.10.24. lesz a bevallási időszak. (Ez akkor is igaz, ha a vállalkozási tevékenység folytatását is megszakította egy szünetelés, pl. 2020. szeptember hónapban, ez itt is csak a hónapok számára lehet kihatással.)

A „Nyilatkozat, bevallás típusa” rovatba akkor kell „S” jelölést tenni, ha december 31-én, illetve ennél korábban végződő bevallási időszak esetén az annak utolsó napját követő napon szünetel a tevékenység (az előbbi példák közül az utolsó két eset ilyen).

A szünetelés időszakában az olyan naptári év(ek)ről, amelynek sokán a vállalkozás végig szünetel, ennek megfelelő adatokkal kell beadni a bevallást: a tételesadó-fizetési kötelezettséggel érintett hónapok száma 0, a bevallási időszak a teljes év (pl. 2020.01.01-2020.12.31.), a „Nyilatkozat, bevallás típusa” rovatba pedig „S” jelölés kerül. A bevételre vonatkozó rovatban az adott naptári évben befolyt összeget kell feltüntetni. Ha nem volt ilyen, akkor ide 0 kerül. Ha viszont a szünetelés alatt van katás bevételünk (pl. ekkor folyik be egy korábban kiszámlázott összeg), akkor azt kell szerepeltetni. Lényeges, hogy ekkor a bevétel teljes összege 40%-os adó alá esik, hiszen nem volt mentesített keretünk. (Az ezzel kapcsolatos gyakorlati megoldást cikksorozatunk III. részében vázoltuk.)


Kapcsolódó cikkek:


Egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése: kezelhetők a technikai hibák
2020. április 1.

Sokan szüneteltetnék egyéni vállalkozásukat, mert az nem tudja kitermelni a havi közterheket sem a jelenlegi vészhelyzetben. Érdemes átgondolni, hogy tényleg érdemes-e szüneteltetni a tevékenységet, és annak milyen következményei vannak. Elmondjuk azt is, mit tegyünk, ha technikai hibák lépnek fel a szünetelés bejelentésekor.

Egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésének gyakorlati tudnivalói
2020. február 13.

Az egyéni vállalkozás szüneteltetése sokaknak fejtörést okoz. Ennek fő oka az, hogy sok apró részletre kell odafigyelni, ráadásul az évek során időről időre változtak is az ezzel kapcsolatos teendők. Cikksorozatunk első részében összefoglaljuk a szüneteltetéssel kapcsolatos gyakorlati teendőket. A további részekben kitérünk a legfontosabb adózási tudnivalókra, valamint arra, hogy mire kell odafigyelni a vállalkozás szünetelés utáni újraindítása során.