Kütyük az iskolatáskában – infografika


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egyre inkább a tanulásnak is elengedhetetlen kellékei a műszaki eszközök: az alsósosok negyede, a felső tagozatosok fele már számítógépet is használ az iskolai teendők teljesítéséhez. Az InfoTandem infografikája.

Az alsósok elvileg még megvannak nélküle, de azért sokan használnak közülük is okostelefont és számítógépet, általános felsőben viszont ezek már szinte kötelező tartozék a tanuláshoz – egyebek mellett ez derült ki a GKI Digital és az elektronikus eszközöket forgalmazó Euronics közös felméréséből. A kütyük fontosságáról a szülők nyilatkoztak, s felsőben kereken 4-es osztályzatot adtak nekik. Úgy, hogy a 3-asnál jobb jegy már azt jelenti: szükség van ezekre az eszközökre, mert hatékonyan támogatják a tanulás folyamatát is. Az alsósokra vonatkozóan még csak 2,6-os volt az átlagjegy, az általános iskolát követő szinteken viszont gyorsan tovább emelkedik az osztályzat: középiskolában 4,4-es, az egyetemek, főiskolák szintjén pedig 4,7-es, magyarán: ott már elengedhetetlen a meglétük.

A szülők nem csak elméletben vélekednek így, beruházni is hajlandóak annak érdekében, hogy gyerekeik zsebében, iskolatáskájában ott lapulhassanak a szóban forgó eszközök. Ennek köszönhetően ma már gyakorlatilag minden második alsó tagozatos diáknak van mobilja, s negyedüknek valamilyen számítógépe is. Az okostelefon-használat felső tagozaton látványosan megugrik, a háromnegyedes arányt is meghaladja. Középiskolában aztán négyötödre, a felsőoktatásban pedig kilenctizedes súlyra kúszik fel azon tanulók aránya, akik rendelkeznek mobillal. A diákok számítógép-ellátottsága is hasonló meredekséggel emelkedik, az egyetemistáknál túllépi a 80 százalékot. Darabszámra lebontva mindez azt jelenti, hogy az 1,3 milliónyi magyarországi diák immár mintegy 950 ezer okostelefont és 630 ezer számítógépet használ, ami nem mellesleg már komoly alapot adhat a digitalizált tanuláshoz és akár az oktatás új alapokra helyezéséhez is.

Az eszközbeszerzés, illetve a megújítás egyik tipikus időszakának – természetesen a karácsonyi szezon után, amely továbbra is mindent visz – az iskolakezdés hetei számítanak, általában kellően vonzó akciókkal is megtámogatva. A friss felmérés szerint az idei tanévkezdés alkalmából minden ötödik szülő vásárolt (vagy tervezi, hogy mostanában vesz) valamilyen műszaki cikket gyermekének. Másfelől, mindössze 17 százalékuk vélekedett úgy, hogy az iskolai feladatokhoz, tanuláshoz egyáltalán nincs szükség „kütyükre” (ők jellemzően az alsós gyermekek szülei közül kerültek ki).

A beszerzési listák élén az okostelefonok és a számítógépek állnak: a válaszadók 13, illetve 16 százaléka költ most effélékre. Népszerűek a házi feladatok elkészítésekor is használatos nyomtatók és szkennerek is, 12 százalékkal. (Ugyanakkor például tabletet csak 7 százalék tervez gyermeke kezébe adni kifejezetten tanulási céllal.) Megjegyzendő, hogy a családok 57 százaléka azért nem vásárol a mostani iskolakezdési időszakban műszaki cikkeket, mert a már meglévő eszközöket egyelőre teljesen megfelelőnek tartja.

Ha a tanuláshoz kell egy kütyü, akkor az egyes modellek közül való választáskor a minőség kerül az első helyre: 83 százalék említette ezt a kritériumot. Közvetlenül utána (80 százalékos említéssel) már az ár – vagy alighanem inkább a jó ár-érték arány – az, ami számít. Ehhez képest a garanciális időnek (48 százalék), vagy a termék márkájának (33 százalék) jóval kisebb a jelentősége, nem is beszélve mondjuk a kinézetről, amelyet csak a szülők egytizede vett be a legfontosabb paraméterek közé.

Az, hogy maga a gyerek milyen kütyüt szeretne, közepes súllyal esik a latba: 44 százalék van tekintettel erre a körülményre. Hogy ez sok, avagy kevés, nézőpont kérdése. Ha úgy vesszük, tízből csak 4 szülő kéri ki a végső felhasználó, a gyerek véleményét, ugyanakkor ez a negyedik legfontosabb szempont a sorban. Mindenesetre nem kis tételről van szó, hiszen egy-egy ilyen beszerzés az iskolakezdés anyagi terheit minimum 25–30 ezer forinttal dobja meg, de ha egy komolyabb mobil mellé becsúszik egy monitor, nyomtató vagy szkenner is, a számla könnyen felszaladhat 120–150 ezer forintig. A netes beszerzés itt is megjelenik, de az iskolakezdéshez szükséges eszközöket zömmel még hagyományos úton szerzik be: kétharmad részben valamelyik nagy elektronikai áruház polcáról teszik a kosárba.


Kapcsolódó cikkek

2018. szeptember 14.

Hatmilliárd perc mobilon – infografika

Együttesen csaknem 100 millió órát beszélgettünk mobiltelefonon az idei második negyedévben, amelynek során e készülékeken 55 ezer terabyte-nyi adatforgalom is zajlott. Az InfoTandem infografikája.
2018. augusztus 31.

Rekordoptimizmus az ingatlanpiacon

Immár a válság előtti szintnél is bizakodóbb a hangulat a hazai ingatlanpiacon, a fővárosi és az országos index is csúcsra ért. Különösen a lakáspiac hasít. Az InfoTandem infografikája.
2018. augusztus 17.

Négybillió dollár fölött a csúcsmárkák

Százmilliárd dollárnál is nagyobb márkaértéket kellett felmutatni annak a cégnek, amelyik az idén be akart kerülni a világ 10 legértékesebb brandje közé. Az amerikaiak által dominált TOP 5-be berobbant egy kínai márka is. Az InfoTandem infografikája.
2018. július 23.

Csúcson a céges világelit

Március végén átlépte a 20 billió dollárt a világ száz legértékesebb vállalatának piaci tőkeértéke. A mezőnyt az USA és a technológiai szektor dominálja. Az InfoTandem infografikája.
2015. április 24.

Nyolcmilliárdot költünk borravalóra

Manapság a fodrászok és a kozmetikusok a borravaló legfőbb haszonélvezői; tavaly együttesen 2,6 milliárd forint jutott nekik ilyen címen. Reálértéken 2014-ben jóval kevesebbet adtunk ki borravalóra, mint másfél évtizeddel ezelőtt. Az InfoTandem heti infografikája.

2015. május 5.

Nyolcmilliárd jutott hálapénzre is – infografika

Gyakorlatilag ugyanannyit fizettünk ki hálapénzre tavaly, mint borravalóra: bő 8 milliárd forintot. A legtöbb paraszolvencia változatlanul a kórházi orvosoknak jut. Az InfoTandem infografikája.

2015. május 8.

A kkv-k negyede pályázna uniós pénzre

A hazai kis- és középcégek 25 százaléka tervezi, hogy indul majd uniós pénzekre kiírt pályázatokon. Az ezt fontolgatók több mint fele 50 millió forint alatti összegben gondolkodik. Az InfoTandem heti infografikája.