Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A pandémia tavaly a lakáspiacot is visszavetette, de az idei első három hónapban ismét élénkült a forgalom, s az árak is tovább kúsztak felfelé. A 2015-ös bázishoz viszonyító lakáspiaci árindex toronymagasan nálunk a legmagasabb az uniós mezőnyben. Az InfoTandem infografikája.
A vírusválság alól természetesen a lakásárak sem húzhatták ki magukat, 2020-ban előbb erőteljes, majd később szolidabb visszaesés jellemezte a piacot, amely 2014 óta gyakorlatilag töretlen élénkülő trendet mutatott (az első megtorpanás 2019-ben követezett csak be). A forgalom összességében 14 százalékkal maradt el a korábbi évitől, de például a második negyedévben 29 százalékos visszaesést mértek a bázishoz képest, míg a harmadikban csupán 3,5 százalékos volt a lassulás. Az új lakásoknál ugyan az elmúlt évben is folytatódott az áremelkedés, a használtaké azonban alig múlta felül az általános fogyasztói drágulás mértékét.
Úgy tűnik azonban, az idei első negyedében sikerült túllendülni a covidkorszakon, ismét élénkült a forgalom. A Központi Statisztika Hivatal előzetes adatai szerint az értékesítések száma 15 százalékkal nőtt 2020 azonos periódusához képest, az árak pedig a használt és az új lakásoknál egyaránt 5,8 százalékkal múlták felül az előző negyedévi szintet.
Tavaly az eddig ismert adásvételek 6,1 százaléka vonatkozott új építésű lakásra, míg az idei első negyedévben 3,9 százalék volt ez a ráta. Az új lakások – fogyasztóiár-index figyelembevételével számított – éves reálárindexe 8,5 százalékkal, míg a használtaké csupán 0,5 százalékkal emelkedett 2020-ban, s ezzel utóbbi piacon megszakadt a reállakásárak 2014 óta tartó lendületes emelkedő trendje.
Az idei drágulások nyomán a 2015-ös bázishoz viszonyított index a használt lakásoknál 186, míg az újaknál 200 százalékig kúszott fel. Ezzel 2021. első negyedévében az összevont lakásárindex magyarországi értéke 188 százalékot ért el, ami messze a legmagasabb az adatot közlő uniós tagországok közül. A csehek 167 százalék körüli értékükkel szintén magas árszintűnek számítanak, de például Németországban és Szlovákiában csak 145 százalék körüli e mutató (északi szomszédunknál egyenesen áresést mértek legutóbb), az olaszoknál pedig épphogy meghaladja a 100 százalékot. Az EU27-ek átlaga 132 százalék közelében van.
Az idei első negyedévben Magyarországon – az eddig feldolgozott vásárlások adatai alapján – 36,1 millió forint volt egy új lakás átlagos ára; ez 600 ezerrel több, mint az előző évben. Egy átlagos használt lakás 18,6 millióba került, ami 200 ezerrel elmarad a 2020-as szinttől.
