Még fontosabb a hiteles beszámoló

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A befektetők számára különösen pozitív üzenet, ha a cég kimutatása a legújabb pénzügyi feltételeknek is megfelel

A jelenlegi gazdasági helyzetben a vállalatoknak a korábbinál is nagyobb figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy pénzügyi beszámolóik hitelesek és megbízhatók legyenek: ezt várják tőlük a tulajdonosok, illetve a jelen tőkehiányos gazdasági helyzetben egyre magasabb elvárásokat támasztó pénzintézetek is. Az elvárt transzparens működés egyik legfontosabb alkotóeleme a világszerte meghatározó számviteli rendszerré fejlődő IFRS (nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok) alkalmazása lehet. Az IFRS szabályrendszere az egyszerűsítés és egységesítés jegyében folyamatosan fejlődik – mutat rá a Deloitte tanácsadó cég nemrég közzétett elemzése, amely sorra veszi az e téren bekövetkezett változásokat is.

Ez év január 1-jétől, illetve július 1-jétől összesen 12 számviteli standard változott, és 5 új értelmezés lépett hatályba az IFRS szabályrendszerében – mutat rá Binder Szilvia, a Deloitte számviteli tanácsadás üzletágának vezetője. Hozzátette: amennyiben az IFRS-t alkalmazó vállalkozásoknak évközi beszámolót kell készítenie – ilyenek tipikusan a tőzsdén jelen lévő cégek –, vagy ha a társaság bármilyen más okból nyilvánosságra hoz évközi adatokat a befektetők irányába, a cégnek célszerű odafigyelni arra, hogy már az új formában készítse el a jelentéseket. Ennek oka, hogy a befektetők jellemzően tisztában vannak a legújabb változásokkal, és ezt várják a cégektől is. Különösen a jelenlegi megváltozott gazdasági helyzetben nagy az elvárás a befektetők részéről, és pozitív üzenetet hordoz, ha a vizsgált társaság ezen a területen is naprakésznek mutatkozik.

A cégeket érintő egyik legfontosabb változás a pénzügyi kimutatások prezentációjára vonatkozó (IAS 1) standard módosítása, amely 2009. január 1-jével lépett hatályba – egészíti ki az elmondottakat Molnár Gábor, a Deloitte számviteli tanácsadás üzletágának szenior menedzsere. A módosítás értelmében megváltoztak a pénzügyi – köztük a „mérleg-” és az „eredmény-” – kimutatások elemeinek az elnevezései, valamint néhány tekintetben azok tartalma is. A változások következtében az elnevezéseket tekintve egy az amerikai jelentési standardokkal (US GAAP) egységes rendszer jött létre. Fontos megemlíteni, hogy a „mérleg” hivatalos, a standardok szövegei szerinti elnevezése megváltozott, amely helyett ezentúl a „pénzügyi helyzet kimutatása” elnevezés használatos. A cégek természetesen továbbra is alkalmazhatják IFRS beszámolóikban a „mérleg” elnevezést.

A módosítások következtében megjelent az „átfogó eredmény” kategória a jelentésben. Ennek értelmében tartalmilag kibővül a korábbi „eredmény” kategória, amely ezentúl magában foglalja azokat a nem realizált eredményeket is, amelyeket a cégek eddig a saját tőkén belül számoltak el – mint például a tárgyi eszköz felértékelése vagy a fedezeti ügyletek elszámolása.
A Deloitte szakértője közölte: mindenképpen ki kell emelni a „működési szegmensek” (IFRS 8) standardban történt változásokat. Ez a standard a tőzsdei cégekre nézve kötelező, emellett természetesen bármely olyan cég alkalmazhatja, amelynek fontos az, hogy a transzparens működés jegyében megfelelő információkat közöljön a befektetőkkel. A szabályozás hangsúlyos eleme az a megközelítés, amely a cégek számára lehetővé teszi, hogy a menedzsment „szemüvegén keresztül” láttassák a társaság működését. Ez azt jelenti, hogy amennyiben egy vállalat több olyan üzletágban is tevékenykedik, amelyek döntéshozatali szempontból elkülönülnek egymástól, akkor az erre vonatkozó információkat üzletáganként vagy szegmensenként kell közzétennie a beszámolókban. A változás lényege, hogy míg korábban kötelező volt a földrajzi és a termék szerinti elkülönítés is, a mostani módosítás lehetőséget ad a menedzsmentnek arra, hogy ha üzleti megfontolásból nem releváns számára a működés földrajzi bontásban történő bemutatása vagy termékek szerinti elkülönítése, akkor elegendő csupán ezek egyikét alkalmaznia. A módosítás komoly tehertől szabadítja meg a vállalatokat, hiszen nem erőltet rájuk pluszkövetelményként egy olyan megközelítést, amelyet a menedzsment egyébként nem használna a döntéshozatalnál.

Molnár Gábor elmondta: fontos változások lépnek életbe a cégvásárlások, illetve a konszolidáció elszámolását illetően is, ezekre nézve az „üzleti kombinációk” (IFRS 3) és „konszolidált és egyedi beszámoló” (IAS 27) standardok az iránymutatók. Ez az első olyan témakör, amelynél immár gyakorlatilag 100 százalékban közös szabályokat fogalmaz meg az IFRS és az amerikai szabályozás.

Forrás: Világgazdaság Online

---