Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A két világháború közötti gazdasági válság éveiben és a II. világégést követő nehéz időkben sem épült olyan kevés lakás Magyarországon, mint az elmúlt két esztendőben. Az InfoTandem heti infografikája.
(Infografika: InfoTandem)
A két világháború közötti gazdasági válság éveiben és a II. világégést követő nehéz időkben sem épült olyan kevés lakás Magyarországon, mint az elmúlt két esztendőben. Pedig az évtized feléig még felívelés mutatkozott, ám onnantól a trend erőteljes csökkenésbe váltott. A tavaly felépített mintegy 13 ezer lakás már az egyharmadát sem érte el a 2004-es „csúcsnak”, s az amúgy is gyenge 2010-es adatot is 40 százalékkal alulmúlta. Az okok között egyértelműen a válság emelhető ki, amely az építőiparban az első között és nagyon keményen éreztette a hatását. Eközben szigorodtak a támogatott hitelfelvételek kondíciói, s a devizahitelezés is visszaszorult.
A KSH legfrissebb adatai azt vetítik előre, hogy a mélyrepülés az idén is folytatódik: az első félében felépült 4,5 ezer lakás 20 százalékkal kevesebb, mint amennyit a katasztrofális 2011-es esztendő hasonló időszakában mértek. Sőt, pozitív fordulatra a jelek szerint jövőre sincs esély, miután az idei első 6 hónapban csupán 4,9 ezer új lakásépítési engedélyt adtak ki, 17 százalékkal kevesebbet, mint tavaly ugyanilyenkor.
Egyébiránt az építkezések visszaesése a nyugat-dunántúli, a dél-dunántúli és az észak-magyarországi régiót, valamint Budapestet érintette leginkább. Módosul az építtetői kör összetétele is: 2011-ben az összes új lakásnak már csak egyharmadát jegyezték vállalkozások, s 63 százalékot tett ki a magánszemélyek aránya; az önkormányzatok részesedése továbbra is minimális.
