Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az általános iskola befejezéséhez közeledők közül azok alkotják a legnagyobb csoportot, akik a diplomáig szeretnének eljutni, ugyanakkor a szülői minta továbbra is meghatározó a pályaorientációban. Az InfoTandem infografikája.
Sok pénzt lehessen vele keresni – tízből hét diák megjelölte ezt a szempontot azon három között, amelyeket jövőbeli munkájával kapcsolatban a legfontosabbaknak tart. A további két kulcstényezőnek (37–38 százalékos említéssel) a munka melletti szabadidő és a jó munkatársi kapcsolatok bizonyultak.
A fenti eredmények a pályaválasztás előtt álló, hetedik osztályos általános iskolás tanulók továbbtanulással kapcsolatos terveit feltérképező tanulmányból valók, amelyet a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) készített a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) számára. A 2018–2019-es tanév során lezajlott adatfelvétel keretében több mint 9 ezer hetedikes tanulót kérdeztek meg. Mint kiderült, a nagy többségük (88 százalékuk) már foglalkozott a továbbtanulás ügyével. Bő négyötödük a szülőkkel való beszélgetést választotta a tájékozódásra, kétharmaduk osztályfőnöki órán, 38 százalékuk iskolai, további 14 százalékuk pedig kamarai pályaválasztási rendezvényeken gyűjtött be információkat.
Az általános után a legtöbben – 36 százaléknyian – gimnáziumban folytatnák a tanulást. A diákok 28 százaléka szakközépiskolába, 19 százaléka szakgimnáziumba menne, hogy szakmát szerezzen. Rákérdeztek arra is, milyen végzettség megszerzését tekintik most a végső célnak. Elenyésző (mindössze 1 százalék) azok aránya, akik megelégednének a 8 általánossal. Egyszerű érettségivel 9 százalék érné be, pár százalékponttal többen pedig csupán egy szakmát szeretnének a kezükben. Sokkal többen vannak, akik szakmát és érettségit egyszerre akarnak (32 százalék). A legmagasabb – 35 százalékos – arányt pedig azok teszik ki, akik mindenképpen szeretnének eljutni a diplomáig. Ha eltekintünk attól a 11 százaléktól, akik még nem gondolkoztak a dolgon, s csak azok megoszlását nézzük, akiknek van határozott elképzelésük, akkor a felsőfokú végzettségre pályázók aránya még magasabb: 39 százalék. Ez a mutató az utóbbi években folyamatosan növekszik, 2014-ben még csak 33 százalékot tett ki.
A tanulók kedvenc tárgya a testnevelés: 42 százalékuk jelölte ezt meg a legkedvesebb három között. Az idegen nyelv, a történelem, a biológia és a rajz kedveltsége a 25–29 százalékos sávba esik, míg a sereghajtók az ének-zene, a fizika, a földrajz és a magyar nyelv, egyaránt 12 százalék körüli népszerűséggel. A felmért hetedikesek első félévi bizonyítványában a fontosabb tárgyak közül magyar irodalomból és idegen nyelvből volt a legjobb az átlag (3,8), a legrosszabb pedig matematikából (3,4).
A kutatás megerősítette azt a tapasztalatot, miszerint a szülői minta a pályaorientációban is meghatározó. Általában elmondható, hogy a tanulók leginkább olyan foglalkozásokban gondolkodnak, amelyhez a családjukban tapasztalható legmagasabb szülői végzettség szükségeltetik. Más szóval, a szellemi foglalkozásokat általában a magasabb iskolai végzettségűek gyermekei tartják vonzónak, a fizikaiakat pedig az alacsonyabb végzettségűeké.
A tanulók 70 százalékának azt tanácsolták a szülei, hogy olyan szakmát szerezzen, amivel szívesen foglalkozna, 51 százalékuknak pedig azt, hogy olyat, amivel jól tud majd keresni. Egyébiránt az elmúlt években rendre a sport, az informatika, a sütés-főzés és az állatokkal való foglalkozás volt a legnépszerűbb irány a tanulók számára, míg a legkevésbé vágyottnak a bútorkészítés, a fémekkel való foglalkozás és a növénytermesztés mondható.
