Minimális előrelépés korrupció-fronton – infografika
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Magyarország két helyet javított a globális korrupciós rangsorban, ám az EU-ban továbbra is csak két országnál jobbak az eredményei. Az InfoTandem infografikája.
Magyarország tavaly két helyezéssel és egyetlen ponttal tudta javítani a korrupcióval szembeni ellenálló képességét az üzletemberek és a szakértők értékelése alapján – derül ki a Transparency International legfrissebb jelentéséből. A nemzetközi szervezet berlini központja immár 24. alkalommal tette közzé a világ országait a közszektor korrupciós kitettsége alapján rangsoroló Korrupció Érzékelési Indexét (Corruption Perceptions Index – CPI). Hazánk ezúttal 46 pontot kapott a százas skálán (a magasabb pontszám kisebb fertőzöttségre utal), ami a 180 országot érintő felmérésben a 64. helyre volt elég.
Pozíciónk különböző összevetésekben értékelhető. Jó hír, hogy globálisan a középmezőnybe tartozunk, egy relevánsabb körben, az Európai Unió tagállamai között viszont továbbra is a sor vége felé kullogunk: 2018-ban csak Görögországot (45 pont) és Bulgáriát (42 pont) előztük meg. Még szűkebb régiónkat nézve, a Visegrádi négyek közül a lengyelek és a csehek messze előttünk járnak (60, illetve 59 pont), a 76 pontos Ausztriáról nem is beszélve. Románia – bár tavaly veszített egy pontot – még mindig előttünk található.
Ha az index több éves időbeli változására tekintünk, a kirajzolódó kép szintén nem túl hízelgő magyar szempontból. Tizenegy közép- és kelet-európai ország közül kilenc tavaly magasabb pontértéket tudott felmutatni, mint 2012-ben (a csehek például 10, az észtek és a lettek 9-9 pontot javítottak). A két negatív szaldós példa Szlovénia és Magyarország, azzal a kiegészítéssel, hogy előbbi csak 1 ponttal állt rosszabbul (s így is 60 pontja volt még), mi viszont 9 pontot veszítettünk a hat évvel korábbihoz képest. A TI jelentése azt is kiemeli, hogy Magyarország a politikai jogok érvényesülése terén a rendszerváltás utáni időszak legalacsonyabb pontszámát érte el, ami az elemzők szerint a jogállam és a demokratikus intézmények hanyatlását jelzi.
Az, hogy a magyar pozíció az egy évvel korábbihoz mégis javult valamelyest, főként gazdasági mutatóknak köszönhető. Annak tudniillik, hogy a kedvező makrogazdasági számok és a rövidtávú növekedési potenciál hatására Magyarország némileg előrébb lépett a globális versenyképességi rangsorokban. (A CPI-t 12 különböző szervezet 13 felmérésének és értékelésének felhasználásával kalkulálják, Magyarországot ezúttal 10 alindex alapján vizsgálták.) Ugyanakkor a jogállami intézmények működése, a korrupció előfordulása, a sajtószabadság helyzete, illetve a demokrácia minősége továbbra is aggasztó tendenciákat mutat. Ezzel kapcsolatban Ligeti Miklós, a TI magyarországi jogi vezetője úgy fogalmazott, hogy a jelek szerint mostanra a piac szereplői „kibékültek a helyzettel, és beárazták a korrupciót”, ám ez veszélyes, mert aláássa a gazdasági növekedés fenntarthatóságát.
A globális rangsort egyébként Dánia vezeti, 88 pontos értékkel; egy ponttal mögötte Új-Zéland végzett tavaly. Finnország, Szingapúr, Svédország és Svájc egyaránt 85 ponttal dicsekedhet. A 180. helyen Szomália található, mindössze 10 ponttal; előtte Szíriának és Dél-Szudánnak 13-13 pontja van.
