Rontotta a magyar gazdaság jövő évi növekedési előrejelzését az OECD
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 6,0 százalékra emelte Magyarország idei gazdasági növekedési prognózisát az előző, júniusi jelentésben szereplő 4 százalékról; a 2023-ast azonban 2,5 százalékról 1,5 százalékra csökkentette a kedden megjelent, legfrissebb gazdasági előrejelzésében.
A 2023-as növekedés lassulását az orosz-ukrán háború gazdasági következményeivel, a mérséklődő külső kereslettel, valamint a szűkülő reálbérek miatt lassabban bővülő lakossági fogyasztással magyarázták. Az OECD rontotta 2022-es és 2023-as inflációs előrejelzését is: a júniusi 10,3 illetve 7 százalékról, 13,5 és 12,7 százalékra. A maginfláció idén és jövőre is 10,1 százalékot érhet el, míg öt hónapja 9,3 és 6,1 százalékot vártak.
A munkanélküliségi ráta a nyári 3,8 százalékos előrejelzéshez képest alacsonyabb lehet idén, 3,5 százalék, a felülvizsgált adatok szerint jövőre azonban 4,7 százalékra emelkedhet, 1 százalékponttal magasabbra, mint az előző jelentésben. Júniusi előrejelzésében az OECD azzal számolt, hogy a költségvetés GDP-arányos hiánya 5,5 százalékról 5,4 százalékra csökkenhet 2022-ről 2023-ra, a keddi prognózisban már 6,2 százalékos illetve 5,6 százalékos hiányt jeleznek előre. A folyó fizetési mérleg hiánya az idei, a GDP 5,6 százalékát elérő mértékről 4,6 százalékára mérséklődhet jövőre, ami 0,6, illetve 1,2 százalékponttal magasabb a júniusi előrejelzésnél.
(MTI)
