Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A nemzetgazdasági kivitelből és a hozzáadott értékből is három százalék feletti részt hasítanak már ki a Magyarországon bejegyzett szolgáltató központok, amelyeknek a négyötöde van külföldi tulajdonban. Az InfoTandem infografikája.
Magyarországon is egyre növekszik a szolgáltató központok (Shared Service Center – SSC) nemzetgazdasági súlya. A Központi Statisztikai Hivatal friss összesítései szerint e speciális gazdasági szereplők 2020-ban már 3,4 százalékot jegyeztek a teljes hozzáadott értékből, az exportból pedig 3,7 százalékot hasítottak ki. A belföldi értékesítés árbevételéből ennél kisebb, 2,2 százalékos a súlyuk, és az alkalmazásban állók 2 százalékának adnak munkát.
Mindezt a teljesítmény tavaly összesen 238 cég hozta össze; ezek mintegy kétharmada erre szakosodott vállalkozásként működött, a fennmaradó hányadnál csak kiegészítő tevékenységről beszélhetünk. Az SSC-k jellemzően a gazdasági szereplők fő tevékenységének támogatására jönnek létre; mindez gyakran nemzetközi szinten működik, és a tevékenységek kiszervezésével jár – akár a vállalatcsoporton belül, akár azon kívül.
A hazánkban működő szolgáltató központok átlagosan 10 évesek, háromnegyedük Budapesten és Pest megyében van bejegyezve. Tavaly több mint 45 ezer főt foglalkoztattak, a külföldi munkavállalók aránya 7 százalékot tett ki. A leggyakoribb a 20–49 fős méret, ebben a létszámkategóriában 13 ezer embernek adtak munkát. Ugyanakkor nem ritka az ötszáz, vagy akár ezer fősnél nagyobb létszám sem a szektorban. Meglehetősen jól fizető ágazatról van szó, az itt dolgozók bruttó átlagkeresete havi 668 ezer forintra rúgott 2020-ban, ami több mint másfélszerese a nemzetgazdasági átlagnak.
A nálunk működő szolgáltató központok csupán ötödének végső irányítója magyar vállalkozás. A cégek negyede amerikai tulajdonban van, további 17 százaléka pedig német. A legtöbb szereplő széles szolgáltatási profillal dolgozik, ám tavaly főleg a pénzügyi/kontrolling, az információtechnológiai, illetve a HR-szolgáltatásokat támogatták. A többnyelvűség szintén általánosan jellemző. A döntő többségük, 84 százalékuk magyarul is szolgáltat; háromnegyedük angolul, minden második szereplő pedig németül (is) dolgozik. (Nem véletlen, hogy a működést akadályozó tényezők között a munkaerő nyelvismeretének hiánya áll az első helyen.) A fő piacuk Európa, háromnegyedük nyújtott szolgáltatást az elmúlt évben az EU országaiba.
A koronavírus ezt a szektort is sújtotta, a világjárvány első hulláma idején több mint 70 százalékuk kényszerült korlátozásokra, kapacitáskihasználtságuk 83 százalékosra csökkent. Ebben a periódusban a legnagyobb kihívást a szociális interakciók és az emberek menedzselése jelentette e cégek számára.
