Ha tovább vizsgáljuk az Átalakulási irányelv 15. cikk (1) bekezdésében írtakat, kérdésként az is felmerülhet, hogy az irányelvben biztosított előnyök visszautasítása, illetve előnyök megvonása hogyan is értelmezhető.
Előző cikkünkben az Átalakulási irányelvhez kapcsolódó esetjogot mutattunk be, melyben kiemelésre került, hogy a tagállamok az irányelv rendelkezéseinek, vagy ezek bármely részének az alkalmazását visszautasíthatják, illetve az abból származó előnyöket megvonhatják, ha úgy tűnik, hogy az Átalakulási irányelvben részletezett műveletek valamelyikének alapvető célkitűzése vagy alapvető célkitűzések egyike az adó kijátszása vagy az adó elkerülése.
Előző cikkünkben az Átalakulási irányelv alapvető rendelkezéseit foglaltuk össze röviden, a következőkben a határon átnyúló átalakulások kapcsán felmerülő néhány Európai Bírósági esetet mutatunk be.
Az Európai Bíróság kimondta, hogy a határon átnyúló egyesülések, más társasági átalakulások mintájára, a különböző tagállamokban székhellyel rendelkező társaságok együttműködés és átcsoportosítás szükségleteinek felelnek meg. Ezek az egyesülések a letelepedés szabadsága gyakorlásának különleges, a belső piac megfelelő működése szempontjából fontos szabályait képezik és ezáltal azon gazdasági tevékenységek közé tartoznak, amelyek tekintetében a tagállamok kötelesek figyelembe venni az EK 43. cikk szerinti letelepedés szabadságát és ezáltal a belföldi egyesülésekhez hasonló elbánást biztosítani.
Az Európai Unióban a letelepedés szabadsága azt is jelenti, hogy a jogi személyek esetében annak átalakulása is biztosított, bizonyos feltételek és keretek között. Most az alapelveket részletezzük, majd érdekes jogesetek bemutatása következik – a vészhelyzet utáni állapotokra készülve.
Az átalakulás valós oka, mint fogalom nem került meghatározásra az Átalakulási irányelvben, de a valós üzleti ok esetében maga az irányelv példát hoz: a műveletben részt vevő társaságok tevékenységeinek az átszervezése vagy észszerűsítése megnevezéssel. Itt érdemes megemlíteni a Foggia ügyet.
Érdemes tudni, hogy a nemzetközi szakirodalom a magyar szabályozásban kapcsolódó vállalkozásnak nevezett kapcsolódást is kapcsolt vállalkozásnak nevezi, mely azonban nem azonos a magyar társasági adóról szóló törvényben részletezett kapcsolt vállalkozás fogalmával. A következőkben a témára vonatkozó, érdekes Kúriai döntést részletezünk.
A kis-és középvállalkozások méret szerinti besorolása több szempontból is fontos, így pl. feltételként szerepel bizonyos hazai pályázatok, meghatározott EU-s pályázatok esetében. Ez határozza meg a társasági adó szempontjából az adóalap-kedvezményeket, valamint az adókedvezmények igénybevételének lehetőségét is. Az innovációs járulék tekintetében a Kkv.tv. szabályait szintén figyelembe kell venni, fontos vizsgálandó rendelkezés a transzferár nyilvántartási kötelezettség szempontjából is. A KKV-k legfontosabb kritériumai a méret, alkalmazottak létszáma, forgalom, illetve mérlegfőösszeg nagysága, a tulajdonviszonyok, partnerség, valamint a kapcsolódási tényezők. Egy vállalkozás méret szempont lehet kicsi, azonban, ha jelentős kiegészítő forrásokhoz jut(hat), azaz egy nagyobb vállalkozás tulajdonában áll, ahhoz kapcsolódik vagy annak partnervállalkozása, lehetséges, hogy nem minősül KKV-nak. Az összetettebb vállalkozási struktúrákat illetően ezért mindig meg kell vizsgálni, hogy valóban KKV-nak minősülnek-e. Ugyanis a rossz minősítés számos jogi-és adójogi konzekvenciát vonhat maga körül. Jelen cikkben a kapcsolódó vállalkozásokra vonatkozó rendelkezéseket, valamint egy témát érintő Kúriai döntést mutatunk be.
Előző cikkünkben részleteztük az iparűzési adó megosztására vonatkozó szabályokat, valamint a személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszerét. A következőkben a témára vonatkozó, érdekes Kúriai döntést részletezünk.
Ha egy vállalkozó iparűzési adóalapja nem haladta meg a 100 millió Ft-ot, akkor az személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás, az eszközérték arányos megosztás módszerét vagy a kombinált módszer szerinti adóalap-megosztási módszer valamelyikét köteles alkalmazni. Most ezeket részletezzük.
