Az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LXXIV. törvény alapján 2023. január 1-jétől módosulnak a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) bizonyos szabályai is. A változtatás a munkavállaló kérelmére történő munkaszerződés módosítást és a felmondási tilalmak, valamint az ahhoz kapcsolódó indokolási kötelezettség rendelkezéseit is érinti.
A Munka törvénykönyve december elején elfogadott módosításával nő az apasági szabadság időtartama, valamint 2023-tól új jogintézményt, a szülői szabadságot vezetett be a jogalkotó.
A szabadságolás adott évre vonatkozó, alapos megtervezése kulcsfontosságú, ha el akarjuk kerülni, hogy az év végi leállások idejére egy vagy több munkavállalónak már ne maradjon kiadható szabadsága. A gondos ütemezés ellenére vagy akár annak hiánya miatt is kerülhet homokszem a gépezetbe, ilyenkor pedig felmerül a kérdés, hogy milyen jogszerű lehetőségei vannak a munkáltatónak, ha elfogy a dolgozók szabadsága.
Az Országgyűlés elé november elején benyújtott törvényjavaslat számos foglalkoztatási tárgyú törvényt módosítana, köztünk a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt (a továbbiakban: Mt.) is. A javaslat – összhangban a vonatkozó uniós irányelvekkel – a munkáltató tájékoztatási kötelezettségének kiszélesítését is tartalmazza.
November elején törvényjavaslatot nyújtottak be az Országgyűlés elé, amely módosítana egyes foglalkoztatási tárgyú törvényeket, így a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt (a továbbiakban: Mt.) is. A javaslat számos technikai jellegű változtatást tartalmaz, de vannak jelentősebb, európai uniós irányelveket átvételét szolgáló újítások, ilyen például a joggal való visszaélés tilalmával összefüggő bizonyítási szabályok egyértelműsítése is.
Az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló 2019/1937/EU irányelv (a továbbiakban: Irányelv) a korrupció elleni küzdelem jegyében született olyan norma, amely a munkavégzés során tapasztalt visszásságok, erkölcsileg kifogásolható magatartások, jogellenes cselekedetek bejelentésének menetét, valamint a bejelentők védelmét szabályozza. A visszaélések bejelentése számos kérdést vethet fel a személyes adatok kezelése és védelme kapcsán is, hiszen a munkavégzéshez közvetlenül nem kapcsolódó és adott esetben kifejezetten érzékeny adatok juthatnak így a munkáltató tudomására.
A nyugdíj előtt álló munkavállalók védelmét az úgynevezett „védett kor” intézménye szolgálja. Ennek célja az idősebb munkavállalóknak való felmondás lehetőségének korlátozása, hiszen ők már sokkal nehezebben tudnának új munkahelyet találni. A munkáltatóknak is fontos ismerniük a védett korhoz kapcsolódó munkajogi szabályokat, hiszen nem felmondási tilalomról, csak annak korlátozásáról van szó.
Ha a munkaviszonyra gondolunk, akkor jó eséllyel az egy munkáltató és egy munkavállaló közötti kapcsolat jut eszünkbe. Nem ritka azonban az, hogy valamely oldalon több szereplő tűnik fel. Munkakör-megosztásról beszélünk, amikor egy munkaszerződés alapján több munkavállaló áll kapcsolatban ugyanazzal a munkáltatóval.
Az ügyvezetők, mint vezető tisztségviselők fontos szerepet töltenek be a társaság életében, hiszen az általuk végzett tevékenységen múlik a cég alapvető gazdasági működése. Felelősségük jelentős, éppen ezért a feladatellátásuk kereteit és a pozíciójukhoz fűződő kötelezettségeiket pontosan ismerniük kell annak érdekében, hogy a társaság érdekeit szem előtt tartva folytassák tevékenységüket. Az ügyvezető és a társaság közötti kapcsolatot a létrejött jogviszonyra tekintettel szükséges értékelni.
A közigazgatási és munkaügyi bíróságok 2020-ban történő megszűnésével a munkaügyi perekben a törvényszékek, mint munkaügyi bíróságok rendelkeznek hatáskörrel. A munkaügyi perek különös szabályait a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályozza.
