A szellemi munkakörben foglalkoztatottak jelentős hányada részéről szinte már elvárás, hogy hetente egy-két napon otthonról dolgozhassanak. A munkavégzéshez használt eszközöket az alkalmazottak ilyenkor magukkal viszik, azonban előfordulhat, hogy home office ideje alatt a laptop elveszik vagy a céges telefon megrongálódik. A dolgozó ezekért az eszközökért felelősséggel tartozik, azonban a felelősség mértéke és formája eltérő lehet.
Gyakorta előfordul, hogy a munkáltatók a munkavállalók ellenőrzése érdekében vagy vagyonvédelmi célokból kamerákat helyeznek el a munkahely egyes pontjain. A dolgozókról ilyen módon készült kép-és hangfelvétel a GDPR szerinti személyes adatnak minősül. A megfigyelőrendszert telepítő munkáltatóknak szigorú – munkajogi és adatvédelmi – szabályokat kell betartaniuk annak érdekében, hogy az ezzel összefüggő adatkezelésük jogszerű legyen.
A munkajog egyik fontos alapelve a rendeltetésszerű joggyakorlás elve, vagy ismertebb nevén a joggal való visszaélés tilalma. A joggal való visszaélés lényegében olyan magatartást takar, ami látszólag megfelel a szabályoknak és jogszerűnek tekinthető, azonban figyelmen kívül hagyja az adott norma tényleges célját és társadalmi rendeltetését. Bármely jog gyakorlása csak úgy lehet jogszerű, ha egyszersmind nem ütközik a joggal való visszaélés tilalmába.
A munkaügyi ellenőrzések elsődleges célja az alapvető munkajogi szabályok betartásának és érvényesülésének biztosítása. Az ellenőrzések lefolytatása 2021 márciusától kezdődően a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság feladat- és hatáskörébe került. A hatóság eljárására vonatkozó szabályokat a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről 2020. évi CXXXV. szóló törvény (a továbbiakban: Fftv.) és a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről szóló 115/2021. (III. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) tartalmazza.
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság 2021-es megszűnésével a Hatóság valamennyi feladatkörét az alapvető jogok biztosa vette át. Bemutatjuk, milyen eljárásban vizsgálja a biztos a diszkriminációval kapcsolatos panaszokat.
A munkavállalók többsége a nyári időszakra tartogatja szabadságának nagy részét, azonban előfordulhatnak olyan szituációk, amelyek miatt a tervezett szabadságot át kell ütemezni vagy a már megkezdett szabadságot meg kell szakítani. Ennek azonban szigorú törvényi feltételei vannak.
A technológiai fejlődéssel egyidejűleg a munkajog világában is előtérbe kerülnek a digitális megoldások. Gyakorta felmerülő kérdés, hogy az alternatív csatornákon (pl. e-mailben, SMS-ben, Viberen) keresztül közölt „jognyilatkozatok” mennyiben tekinthetőek írásbelinek, érvényesek-e és jogvita esetén eredményesen hivatkozhatnak-e rájuk a felek.
Egy friss bírósági ítéletben megállapításra került, hogy a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeként járó kártérítés összegének számításánál figyelembe kell venni, ha a munkáltató sikeresen bizonyítja azt, hogy a károsult munkavállaló a munkaviszonya jogellenes megszüntetését követően nem tett eleget az adott helyzetben elvárható kárenyhítési kötelezettségének. Az alábbi cikkben az ügy részleteit ismertetjük.
Egy friss bírósági ítéletben megállapításra került, hogy a munkavállaló nyugdíjas státusza önmagában megalapozza az indokolás nélküli munkáltatói felmondás lehetőségét függetlenül attól, hogy ahhoz a munkáltatónak milyen érdeke fűződik. Az alábbi cikkben az ügy részleteit ismertetjük.
A technológia fejlődésének vitathatatlan előnyeivel párhuzamosan az adatvédelmi incidenseket okozó fenyegetések köre és súlyossága is rohamosan növekszik. Egyre több program, módszer és vírus létezik a kibertérben, ami képes még a legvédettebb rendszeren is áthatolni és komoly problémákat okozni egy szervezeten belül. A biztonságra nézve a legnagyobb kockázatot azonban továbbra is „házon belül” kell keresni, az adatvédelmi incidensek túlnyomó többségét ugyanis az emberi figyelmetlenségek, rosszindulatú cselekedek, mulasztások okozzák, amelyekért a munkavállalók is felelősek lehetnek.
