A bejelentett részesedés értékesítéséből, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetéséből származó árfolyamnyereséggel – levonva ebből az üzleti vagy cégérték kivezetése folytán elszámolt ráfordítást – csökkenthető az adózás előtti eredmény, ha a részesedést az adózó (ideértve annak jogelődjét is) az értékesítés előtt legalább egy évig folyamatosan kimutatta eszközei között a könyvekben.
A bejelentett részesedés értékesítéséből, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetéséből származó árfolyamnyereséggel – levonva ebből az üzleti vagy cégérték kivezetése folytán elszámolt ráfordítást – csökkenthető az adózás előtti eredmény, ha a részesedést az adózó (ideértve annak jogelődjét is) az értékesítés előtt legalább egy évig folyamatosan kimutatta eszközei között a könyvekben.
A jövedelem-(nyereség-) minimum nem újkeletű a társasági adó rendszerében, cikkünk nem is a jogszabályi háttér ismertetésével kíván foglalkozni, hanem azt vizsgálja meg, hogy miként befolyásolja bizonyos más társasági adó jogintézmények alkalmazhatóságát az, ha az adózó az adóalapját a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 6. § (5) bekezdés b) pontja alapján állapítja meg.
Társaságunk egy belföldi illetőségű kft., amelynek a 2024-es adóévre vonatkozóan bevallott, fizetendő társaságiadó-előlegének összege jelentősen alacsonyabb, mint ahogy a tárgyidőszak, azaz a 2024-es adóév eddig ismert eredménye alapján a fizetendő adó prognosztizálható. Felmerült, hogy a 2024. évre fizetendő, az adószámlán kötelezettségként előírt társaságiadó-előleg összegét szeretnénk „megemeltetni” a közteher fizetésének arányos eloszlása érdekében. A magasabb összegű társaságiadóelőleg-kötelezettség esetén ugyanis társaságunk magasabb összegben tenne adófelajánlást és így magasabb összegű jóváírásban részesülnénk. Kérdésként merül fel, hogy társaságunk kérheti-e a 2229 és a 2329 jelű bevallásokban bevallott, a 2024-es adóévre vonatkozó társaságiadó-előleg összegének emelését az adóhatóságtól. Van-e erre mód az ELOLEGMOD jelű nyomtatvány benyújtásával? Álláspontunk szerint sem a társasági adóról és az osztalékadóról szóló, sem pedig az adózás rendjéről szóló 2017. CL. törvény nem zárja ki a társaságiadó-előleg megemelésére vonatkozó kérelem benyújtását.
A globális minimumadó bevezetése okán az adózók egyszeri lehetőséget kapta arra, hogy a jogvesztő határidő letelte ellenére be nem jelentett részesedéseiket tao-bevallásukban bejelentsék, és azok eladásakor a jövőben esetleges adókedvezményt kapjanak. A részletekről beszél friss videónkban dr. Kovács Ferenc okleveles adószakértő, az Adó szaklap főszerkesztője.
2024. január 1-től Magyarország is bevezette a globális minimumadóra vonatkozó szabályozást. A törvény elfogadása foglalkoztunk az új szabályozás legfontosabb következményeivel, de a magyar adótanácsadói szektor jelentős része sokáig csak említés szintjén foglalkozott a minimumadó-szabályozás egyik nagyon fontos újításával: az úgynevezett „bejelentett részesedésre” vonatkozó átmeneti rendelkezésekkel.
Cikksorozatunkban az előbbi említett, ingatlannal rendelkező társaságban fennálló részesedés külföldi vállalkozások közötti adásvétele esetén felmerülő, a külföldi vállalkozásokat terhelő adókötelezettségeket, a kapcsolódó részletszabályokat vizsgáljuk. Az első részben a társasági adóval, második részében az illetékkel foglalkozunk.
Cikkünk célja, hogy gyakorlati szempontú segítséget nyújtson a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 22/E. § szerinti energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményének alkalmazásánál.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 65. § (7) bekezdése alapján a mérlegben behajthatatlan követelést nem lehet kimutatni; azt legkésőbb a mérlegkészítéskor hitelezési veszteségként le kell írni a megfelelő dokumentumok alapján és a megfelelő mértékben.
A Niveus Consulting Group összefoglalta a parlament által elfogadott adócsomag legfontosabb változásait. Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group partnere kiemelte, hogy a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezethez képest a végül elfogadott adócsomag több ponton is módosult, az adóváltozások egyes személyekre, ágazatokra, cégcsoportokra kifejezetten jelentős hatással lesznek.
Számos adminisztratív terhet elkerülhetnek, így nem utolsó sorban a transzferárazási kötelezettséget is megspórolhatják azok a vállalkozások, akik csoportos adóalanyiságot választanak. A probléma csak az, hogy erre az évben egyszer, minden év november 1-je és 20-a között nyílik meg a lehetőség. Márpedig aki lemarad, annak egy újabb évet kell várnia. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalja a tudnivalókat.
Adott feltételek teljesülése esetén, illetve bizonyos tevékenységekből származó bevételek után a nonprofit szervezeteknek nem kell társasági adót fizetniük, így a társaságiadó-kötelezettség megállapításának az egyik fontos kérdése annak meghatározása, hogy mi minősül alap-, illetve vállalkozási tevékenységből származó bevételnek.
Az adójogi jogszabályok, valamint a Civil tv. rendelkezéseinek viszonyát tisztázza a most részletezett jogeset, a Kúria által hozott döntés.
Ismertetjük a szabályozást, a vonatkozó nemzetközi egyezményeket és bemutatunk egy tanulságos példát.
Az Európai Bizottság határozata értelmében további hat évig, 2029 júniusáig folytatódhat a látvány-csapatsport támogatási adóprogram – jelentette be Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár pénteken.
Közeleg az éves társasági adóbevallás és adófizetés határideje. A vállalatok társasági adó kötelezettségével összefüggésben hívja fel a figyelmet egy adómegtakarítási lehetőségre, az adófelajánlás intézményére az RSM Hungary szakértője.
Megjelent a NAV 13. adózási füzete, ami a nonprofit szervezetek speciális adózási kérdéseit veszi górcső alá.
Múlt héten a számviteli törvény 2023. január 1-jén hatályba lépett módosításait foglaltuk össze. Ahogy akkor ígértük, most a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentéssel, vagyis a CBCR-el foglalkozunk a módosított jogszabály mentén.
Az RSM Blog sorozatának második részében a társasági adót érintő, igénybe vehető adókedvezményeket mutatják be. Felhívják a figyelmet az adóellenőrzés során kockázatot jelentő, gyakran előforduló hibákra, hogy az esetleges jogosulatlan adócsökkentés megállapítása elkerülhető legyen.
Az RSM Blog három részes sorozatuának első részében néhány jelentősebb tao és ipa adóalap módosító tételre hívják fel a figyelmet.
