A jutalék megfizetésének feltétele

Szerző: Mátyás Ferenc
Dátum: 2020. augusztus 19.
Címkék: , , , , , ,
Rovat:
A jutalék a teljesítménybér olyan speciális fajtája, amely csak abban az esetben jár, ha a munkáltató által e körben meghatározott valamennyi feltétel teljesül. Ha a munkáltató részteljesítés esetére nem rendelkezik arról, hogy ez esetben is fizet jutalékot, arra a munkavállaló alanyi jogon nem tarthat igényt – a Kúria eseti döntése.

Ami a tényállást illeti, a felperes személygépkocsi-értékesítő munkakörben dolgozott az alperesnél, munkaszerződése szerint a mindenkori minimálbér szerinti időbérre, ezt meghaladóan jutalékra volt jogosult. Az alperesnél kialakult gyakorlat alapján abban az esetben illette meg jutalék az értékesítőt, ha az autó átadását követően a teljes dokumentációt hiánytalanul leadta. Ha az autó átadásakor, illetve az utolsó dokumentáció elkészítésekor valamely értékesítő szabadság, betegség vagy egyéb ok miatt akadályoztatva volt, úgy a munkavállalók egymás között állapodtak meg abban, hogy ki helyettesíti a másikat és ez alapján kinek, milyen mértékű jutalék jár. A munkáltatónak erről nem volt tudomása, így a jutalékot mindig annak teljesítette, aki az ügylet befejezését követően a teljes, hiánytalan dokumentációt leadta.

A munkáltató 2015-ben azonnali hatályú felmondással szüntette meg a felperes munkaviszonyát, ennek következtében tevékenysége 43 autó értékesítése vonatkozásában félbeszakadt. Ezek az ügyletek tárgyalási, illetve szerződéskötési különböző stádiumban voltak. Az ügyleteket az alperes alkalmazásában maradt más értékesítők fejezték be és ők kapták meg érte a jutalékot is.

A felperes keresetében azonnali hatályú felmondás jogellenessége miatt kártérítés mellett többek között jutalék megfizetésére kérte kötelezni az alperest, mivel álláspontja szerint a 43 autó értékesítésével kapcsolatosban az értékesítéssel kapcsolatos feladatokat túlnyomórészt elvégezte, csekély mértékű adminisztrációs teendők voltak hátra, így jutalékra vált jogosulttá.

Az alperes érvelése szerint a jutalék kifizetésének feltétele a munkáltatónál az autók átadását követő teljes archiválásra alkalmas dokumentáció leadása volt. Aki a dokumentációt hiánytalanul leadta, azt illette meg a jutalék a kialakult gyakorlat szerint.

Az első- és másodfokú eljárás

A közigazgatási és munkaügyi bíróság a jutalék megfizetésére irányuló kereseti kérelem vonatkozásában kifejtette, hogy a felperes ezen autók vonatkozásában tett intézkedéseket, azonban a teljes dokumentációt nem ő adta le, így jutalék sem illette meg. Nem tulajdonított jelentőséget annak, hogy a kialakult gyakorlat szerint az értékesítők szabadság vagy betegség esetén egymás között egyeztek meg a jutalék felosztásának mértékéről, mivel az alperes minden esetben a dokumentációt benyújtó értékesítő részére szánta ezt a jutalékot.

A törvényszék a jutalék vonatkozásában kifejtette, hogy ez az összeg munkabérnek minősül, és az alperes szabályzata rögzítette, hogy milyen dokumentumok birtokában, meglétében fizethető ki a jutalék. Bár a munkavállalók munkavégzése ezen szabályzat alapján bizonyos részében ellentételezés nélkül maradhat, az adott esetben a vonatkozó speciális feltételek teljesítése hiányában jutalék fizetésre nem volt mód.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A felperes felülvizsgálati kérelmében kifejtette, hogy a munka törvénykönyve [42. § (2) bekezdés] szerint a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni. E megállapodástól a felek megállapodása nem térhet el. Kiemelte, hogy a munkáltató megszabhatja azokat a feltételeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy jutalék kifizetésére kerüljön sor, az alperes intézkedésében azonban az került rögzítésre, hogy milyen feltételeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy bárki részére a jutalék kifizethető legyen, de nem szabályozta, hogy kinek a részére kell a kifizetést teljesíteni. A 43 autó vonatkozásában ő kötötte meg a szerződéseket, de azokat objektíve nem tudta átadni a vevőknek a felmondás miatt. A szerződésekkel kapcsolatban több hónapon keresztül munkát végzett, ennek ellenére erre az időszakra nem kapott díjazást.

A Kúria megállapításai

Az Mt. szerint munkaviszonyban a munkaszerződés alapján a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni, illetve a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és bért fizetni. E rendelkezés a munkaviszony leglényegesebb és legáltalánosabb elemeit tartalmazza, a foglalkoztatási és munkabér-kifizetési kötelezettség feltételeit az egyéb rendelkezések rögzítik. A munkavállalót munkabérként a főszabály szerint a szerződés szerinti alapbér illeti meg. Az Mt. 137. § (1) bekezdése szerint a felek ilyen értelmű megállapodása esetén azonban a munkavállalót a munkavégzés ellenértékeként nem alapbér, hanem emellett, illetve – részben vagy egészben – ehelyett teljesítménybér is megilletheti. A munkavállaló tényleges díjazását ennek megfelelően nemcsak idő-, hanem teljesítménybérben, vagy akár az idő- és teljesítménybér összekapcsolásával is meg lehet állapítani.

A Kúria szerint a teljesítménybérezés gyakori formája a jutalékos díjazás, melynek jellemzője, hogy a munkavállaló az általa közvetített vagy megkötött ügyletek alapján keletkezett bevételből részesedik. A felperes az őt megillető alapbéren felül teljesítménybérben, jutalékban részesülhetett, amennyiben annak feltételeit teljesítette.

A jutalék a teljesítménybér olyan speciális fajtája, amely csak abban az esetben jár, ha a munkáltató által e körben meghatározott valamennyi feltétel teljesül. Az adott esetben a munkáltató egyértelműen akként rendelkezett, hogy a jutalékra való jogosultság feltétele az, hogy az autó értékesítéséhez szükséges összes dokumentum rendelkezésre álljon és le legyen fűzve a diszponensi mappában. Az adott juttatás azt a munkavállalót illette meg, aki a feltételeket teljesítette. Ez nem volt kétséges a felperes számára sem, hisz a jogviszonya megszüntetését megelőző időszakban általa sem vitatottan ekként számára megfizetésre került az általa értékesített és teljes dokumentációval átadott autók után járó jutalék.

Az alperes jogosult volt arra, hogy a jutalék feltételeit meghatározza és mivel a részteljesítés esetére nem rendelkezett arról, hogy ez esetben is fizet jutalékot, arra a felperes alanyi jogon nem tarthatott igényt. A Kúria szerint nem bírt jelentőséggel az a körülmény, hogy a megfizetett jutalékot utóbb az egyes munkavállalók a munkáltató közreműködése nélkül egymás között betegség, szabadság, egyéb távollét esetén miként osztották újra, és az sem, hogy a felperes által nagyobb részben előkészített adásvételek után járó jutalékot a munkáltató másnak megfizette-e. Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet hatályban fenntartotta.

Az ismertetett döntés (Kúria Mfv.II.10.072/2019.) a Kúriai Döntések 2020/5. számában 155. szám alatt jelent meg.

Releváns jogszabályhely: 2012. évi I. törvény 137. § (1) bekezdés.


Kapcsolódó cikkek:


A munkaviszony helyreállítása a jogellenes megszüntetést követően
2020. május 13.

A munkaviszony megszüntetését és az elszámolást követően a felek általában nem hallanak többet a másik felől. Akkor viszont, ha a munkaviszony megszüntetésére jogellenesen került sor, bírósághoz fordulás esetén még hosszú ideig jelentenek problémát a másiknak. Sőt, bizonyos esetekben lehetőség van a munkaviszony helyreállítására is, amelynek következtében a munkaviszony oly módon folytatódik, mintha a munkavállaló a megszüntetés és a helyreállítás közti időtartamot is munkaviszonyban töltötte volna.