Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Országgyűlés által hozott rugalmas szabályozás egyike azoknak az intézkedéseknek, amelyek hozzájárultak a munkahelyek védelméhez és új munkahelyek teremtéséhez a járvány ellenére is – fogalmazott Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.
A szabályozás így a korábbinál szélesebb körben biztosít lehetőséget a távmunkára a versenyszférában. A minimálbér januári megemelésével a távmunkában dolgozóknak számla alapú elszámolás nélkül, átalánydíjként kifizethető költségtérítés összege is ötödével nő. Gyors ütemben nyert teret a távmunka Magyarországon a világjárvány hatására. Tavaly májusban mintegy 750 ezren dolgoztak legalább alkalmanként így. Bár e kiugró szinthez képest azóta jelentős a csökkenés, még ma is a korábbi 100-120 ezer dolgozó többszöröse él a lehetőséggel.
A távmunka nemcsak a munkavállalók, családok egészségének védelmét, hanem a gazdaság stabilitásának megőrzését, a munkahelyek megtartását is szolgálta az elmúlt időszakban. A veszélyhelyzeti szabályozás megfelelő jogi keretet teremtett, érdemben mérsékelte az adminisztrációs terheket, rugalmasabbá tette az előírásokat. A távmunkát igénybe vevők nagy száma miatt az Országgyűlés is indokoltnak találta a bevált gyakorlat fenntartását.
A törvényi szabályozás értelmében a munkáltatónak és a munkavállalónak változatlanul munkaszerződésben kell megállapodnia a távmunkavégzésben, amely irányadó az újonnan bevezetett részbeni távmunkavégzésre is. Csökken a távmunka adminisztrációja, az átalánydíj bevezetésével a munkaadónak a mindenkori minimálbér 10 százalékát nem szükséges tételesen, számla alapján elszámolnia. A távmunkában dolgozók így jövő januártól akár havi 20 ezer forintot kaphatnak a feladataik ellátásával kapcsolatos költségekre (rezsi, internet, biztosítás stb.).
A munkavégzés helye a módosuló munkavédelmi előírások betartása mellett szabadon megválasztható. A számítástechnikai eszközzel végzett távmunka esetén a munkáltató írásos tájékoztatást ad a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkakörülmények szabályairól, a munkavállaló ezek figyelembe vételével választja meg a munkavégzési helyet. A nem számítástechnikai eszközzel végzett munka (ilyen lehet például a varrás vagy egyszerűbb összeszerelési feladat) esetén a nagyobb kockázatra tekintettel maradnak a szigorúbb munkavédelmi kritériumok. A felek írásban állapodnak meg a munkavégzés helyéről, melyet a munkáltatónak előzetesen munkavédelmi szempontból megfelelőnek kell minősítenie. Ezt követően a munkavállaló nem változtathatja meg a távmunkavégzés helyét.
(MTI)
