Fordulat a munkaerőpiacon: a cégek negyede elbocsátásokat tervez


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Covid-járvány első időszaka óta először fordul elő, hogy a Magyarországon működő vállalatok közül többen terveznek elbocsátást, mint létszámnövelést. A következő negyedévben a hazai munkáltatók 20 százaléka jelez előre bővítést, miközben 26 százalékuk tervezi csökkenteni jelenlegi munkaerő-állományát. A legnagyobb mértékű leépítések a legfejlettebb régiókban: Budapesten és a Nyugat-Dunántúlon várhatók – derül ki a ManpowerGroup Munkaerőpiaci Előrejelzéséből.

A ManpowerGroup a világ 41 országában, összesen több mint 40 ezer munkáltató körében folytatta le negyedéves felmérését, melynek keretében Magyarországon a munkáltatók több mint 500 fős reprezentatív mintájában szereplőket kérdezték meg negyedik negyedéves munkaerő-felvételi szándékaikról.

A munkáltatói válaszokból származtatott Nettó Foglalkoztatási Mutató (NFM) -5 százalékos átlagos értéket ért el, amire utoljára 2020 3. negyedévében, a koronavírus-járvány miatti erőteljes gazdasági visszaesés időszakában volt példa. A jelenlegi mutatószám az előző negyedévhez viszonyítva 17, míg 2021 azonos időszakához képest 16 százalékpontos visszaesést mutat.

„Igen gyors és jelentős fordulatra utalnak a hazai cégek foglalkoztatási tervei. Az alapanyag- és energiaárak megugrása, illetve a fizetőképes kereslet várható visszaesése láthatóan gyors alkalmazkodásra készteti a vállalatokat – mondta Fehér Tamás, a ManpowerGroup Magyarország ügyvezető igazgatója. – Úgy tűnik, új szakaszba lép a munkaerőpiac, amelynek nyomán a munkaerőhiány enyhülése miatt átmenetileg az eddiginél nehezebb idők várhatnak a munkavállalókra.”

Noha a legtöbb területen létszámcsökkentésre utalnak a felmérés eredményei, az egyes szektorok mutatószámai között jelentős különbség fedezhető fel. A Nettó Foglalkoztatási Mutató egyedül a feldolgozóipar esetében mutat enyhe pozitív értéket (+3%), miközben a bank, hitelintézet, biztosítás és ingatlanszektor létszámegyenlege várhatóan stagnálni fog. A legnagyobb elbocsátási hullám az alapanyaggyártásban, illetve az IT, technológia, távközlés, kommunikáció és média szektorban várható. Mindkét terület NFM-értéke nem kevesebb, mint 44 százalékpontot esett egyetlen negyedév alatt (-25, illetve -14 százalékra). Szintén igen kedvezőtlenek a kilátások a HORECA szektorban: a hotelek és éttermek 39 százaléka tervez létszámcsökkentést, itt az Nettó Foglalkoztatási Mutató aktuális értéke -12 százalékra esett.

Az ország régióit vizsgálva szintén jelentős eltérések tapasztalhatók. A foglalkoztatási változásokkal kapcsolatos várakozások jelenleg fordítottan arányosak az adott régió gazdasági fejlettségével. Budapesten és a Nyugat-Dunántúlon számítanak a legszélesebb körben leépítésekre -14, illetve -13 százalékos nettó mutatóval. Szintén több elbocsátásra, mint felvételre számítanak Közép-Magyarországon, a Közép-Dunántúlon, illetve Észak-Magyarországon. Stagnálás körüli érték a Dél-Alföldön várható, ugyanakkor jelenleg minimálisan többen terveznek létszámbővítést, mint leépítést az Észak-Alföldön (+3%), valamint a Dél-Dunántúlon (+5%).

Az elbocsátási szándékok gyakorisága függ a cégmérettől is. A tíznél kevesebb főt foglalkoztató mikrovállalkozások körében létszámbővülésre lehet számítani: körükben 11 százalék a Nettó Foglalkoztatási Mutató értéke. Ugyanakkor a nagyobb cégek inkább elbocsátásokban gondolkodnak. A legkedvezőtlenebb kilátásokat az 50-249 fő közötti létszámot foglalkoztató középvállalkozások fogalmazták meg: ez a kategória -13 százalékos mutatóval rendelkezik.

Lehetetlen nem észrevenni a kontrasztot a ManpowerGroup magyarországi, illetve globális Munkaerőpiaci Előrejelzése között, utóbbi ugyanis világszerte optimizmust mutat: a vizsgált országok átlagos Nettó Foglalkoztatási Mutatója +30 százalék. A 41 országból mindössze két országban jeleznek visszaesést a foglalkoztatásban, a mostani felmérésben Magyarország mellett Görögország szerepel a lista végén -3 százalékos NFM-mel. Az élen Brazília (56%), India (54%) és Costa Rica (52%) áll. Európában a leglátványosabb munkaerő-bővülés Svédországban, Belgiumban (34-34%), Belgiumban és Norvégiában (33-33%) várható. Általában elmondható, hogy a munkaerőpiaci kilátások most jelentősen kedvezőbbek Nyugat-Európában, mint az Európai Unió keleti tagállamaiban: a V4-es országok közül a legjobb mutatóval Csehország rendelkezik (12%), Szlovákia mutatója 9 százalék, míg Lengyelországé mindössze 1 százalék.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.

2024. május 9.

Kizárólag megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató üzem Dabason a Prohuman cégcsoportnál

Jelentős tartalékot jelenthet a magyar munkaerőpiacon a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása. Ezért is nyitott a Prohuman cégcsoport Dabason kizárólag fogyatékosággal élőket foglalkoztató csomagolóüzemet, ahol már 55 kolléga végez értékteremtő munkát. Magyarország piacvezető HR szolgáltatója így immár irodái mellett öt telephelyen és egy call centerben dolgozik megváltozott képességű dolgozókkal országszerte.

2024. május 8.

Mindent felforgat a mesterséges intelligencia, de a hazai vállalkozók még a kanyarban sincsenek

A vezetői képzések aranykorukat élik, mind a fejlett piacokon, mind globálisan rekordnövekedést mutatva, a következő évtizedben duplázva a szektor bevételét. A BetterManager kutatása alapján minden vezetői képzésre költött dollár hétszeresen térül meg a cégnek, míg egy másik kutatás egy éven belüli 4,1-szeres megtérülést mutatott ki, tehát jelentős megtérülésű versenyképességi faktor a cégvezetők folyamatos tanulása.