Kisgyermekes munkavállalók után érvényesíthető kifizetői adókedvezmények

Munkaügyek

2016. augusztus 15. Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ

Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az anyasági ellátás után ismételten munkát vállaló édesanyák foglalkoztatása a kifizetők számára számos munkajogi teherrel, korlátozással jár (erről korábbi, Várandós és kisgyermekes munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó speciális szabályok című cikkünkben olvashattak), mely a munkaadók szemében kevésbé teszi vonzóvá ezen munkavállalók felvételét, „visszavételét”. Erre is tekintettel a jelenlegi kormányzat az ún. munkahelyvédelmi akcióterv keretében a kifizetőt megillető adókedvezményekkel igyekszik ösztönözni ezen munkavállalói csoport foglalkoztatását. E cikkünkben a kedvezményekre vonatkozó legfontosabb információkat gyűjtöttük csokorba.

Az ún. munkahelyvédelmi akciótervben foglalt adókedvezményekről az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (Eatv.) rendelkezik, mely kedvezmények egyik típusa az anyasági ellátások folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott személyt alkalmazó kifizető által a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető adókedvezmény (Eatv. 462/D.§).

A szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezmény tartalma

A gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás vagy gyermeknevelési támogatás (együtt: anyasági ellátás) folyósítása alatt vagy folyósításának megszűnését követően adókötelezettséget eredményező munkaviszonyban álló személyt foglalkoztató kifizető az őt terhelő szociális hozzájárulási adóból adókedvezményt vehet igénybe.

Az adókedvezmény összegét a kifizető a 08-as bevallásban havonta, az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg.

A kedvezmény mértéke

A kedvezmény egyenlő a foglalkoztatott – gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesült vagy részesülő – természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint

27 %-ával a foglalkoztatás első két évében és
14,5 %-ával a foglalkoztatás harmadik évében.

Hosszabb időre vonatkozóan vehető igénybe a kedvezmény azon munkavállaló után, aki a családok támogatásáról szóló törvény (1998. évi LXXXIV. tv.) szerint legalább három gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult és gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesült vagy részesül, vagy gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesül (a továbbiakban: kiemelt kedvezményezett). Esetükben a kedvezmény egyenlő a munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint

27 %-ával a foglalkoztatás első három évében és
14,5 %-ával a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében.

Hogyan érvényesíthető a kedvezmény?

A kedvezményt a kifizető az anyasági ellátások folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 45. hónap, a kiemelt kedvezményezettek tekintetében 69. hónap végéig, de legfeljebb 3 évig, a kiemelt kedvezményezett esetében 5 évig érvényesítheti.
A folyósítás megszűnésének hónapja az a hónap, amelyre utoljára az anyasági ellátások valamelyike a foglalkoztatott személyt megillette. Ha a munkavállalót az anyasági ellátások közül több is megillette, a határidőt a legutolsó anyasági ellátás folyósításának megszűnésétől kell számítani.
A kedvezményt a munkáltató a feltételek fennállását igazoló, az anyasági ellátást folyósító egészségbiztosítási szerv, társadalombiztosítási kifizetőhely, családtámogatási feladatokat ellátó fővárosi és megyei kormányhivatal, családtámogatási kifizetőhely, a társadalombiztosítási vagy családtámogatási kifizetőhely megszűnése esetén az egészségbiztosítási szerv, illetve a családtámogatási feladatokat ellátó fővárosi és megyei kormányhivatal által az ellátásban részesülő kérelmére kiállított igazolás birtokában érvényesítheti.
A kiemelt kedvezményezettek tekintetében a kedvezmény igénybevételéhez gyermekgondozási díj és gyermekgondozást segítő ellátás esetén a fentieken túl szükséges a legalább három gyermek után a szülőnek járó családi pótlékra való jogosultságról szóló, családtámogatási feladatokat ellátó fővárosi és megyei kormányhivatal által kiadott igazolás.
A kedvezmény azon egész hónap tekintetében is megilleti a kifizetőt, amelyben a kedvezményezett foglalkoztatás első két éve, illetve harmadik éve, a kiemelt kedvezményezettek tekintetében járó kedvezmény esetén a foglalkoztatás harmadik, illetve ötödik éve véget ér.
A foglalkoztatás kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor az anyasági ellátás folyósítása melletti vagy az anyasági ellátás folyósításának megszűnését követő foglalkoztatás vagy továbbfoglalkoztatás megkezdődik.
A kedvezmény érvényesítését – a jogosultsági feltételek fennállása esetén – nem zárja ki, ha az anyasági ellátás folyósítása alatti vagy folyósításának megszűnését követő foglalkoztatás 2013. január 1-jét, a kiemelt kedvezményezett tekintetében 2014. január 1-jét megelőzően kezdődött.
A kedvezmény érvényesítése havonta a 08-as bevallásban történik. A korábbi időszakra vonatkozóan igénybe nem vett kedvezmény pedig önellenőrzés útján érvényesíthető, azzal, hogy ez az érintett időszak tekintetében az elévülés időtartamát kitolja.

A szakképzési hozzájárulásból igénybe vehető adóalap kedvezmény

Felhívjuk továbbá a figyelmet arra, hogy az érintett személyi kör után a szociális hozzájárulási adó mellett a szakképzési hozzájárulás vonatkozásában is kedvezmény érvényesíthető.

A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 4. §-ában foglaltak szerint a szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja, melyet csökkent – többek között – az azon foglalkoztatott természetes személyeknek (munkavállalóknak) a szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérének összege, de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta 100 ezer forint, amely munkavállalók munkaviszonyára tekintettel a tárgyhónapban a szociális hozzájárulási adó alanya az Eatv. 462/D. §-a alapján igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesít.

A cikk szerzője dr. Nagy Krisztina (ügyvéd, munkajogi szakjogász), a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatója. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ az Adó Online szakmai partnere.

A szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezmény tartalma

A kedvezmény mértéke

27 %-ával a foglalkoztatás első két évében és
14,5 %-ával a foglalkoztatás harmadik évében.

27 %-ával a foglalkoztatás első három évében és
14,5 %-ával a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében.

Hogyan érvényesíthető a kedvezmény?

A kedvezményt a kifizető az anyasági ellátások folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 45. hónap, a kiemelt kedvezményezettek tekintetében 69. hónap végéig, de legfeljebb 3 évig, a kiemelt kedvezményezett esetében 5 évig érvényesítheti.
A folyósítás megszűnésének hónapja az a hónap, amelyre utoljára az anyasági ellátások valamelyike a foglalkoztatott személyt megillette. Ha a munkavállalót az anyasági ellátások közül több is megillette, a határidőt a legutolsó anyasági ellátás folyósításának megszűnésétől kell számítani.
A kedvezményt a munkáltató a feltételek fennállását igazoló, az anyasági ellátást folyósító egészségbiztosítási szerv, társadalombiztosítási kifizetőhely, családtámogatási feladatokat ellátó fővárosi és megyei kormányhivatal, családtámogatási kifizetőhely, a társadalombiztosítási vagy családtámogatási kifizetőhely megszűnése esetén az egészségbiztosítási szerv, illetve a családtámogatási feladatokat ellátó fővárosi és megyei kormányhivatal által az ellátásban részesülő kérelmére kiállított igazolás birtokában érvényesítheti.
A kiemelt kedvezményezettek tekintetében a kedvezmény igénybevételéhez gyermekgondozási díj és gyermekgondozást segítő ellátás esetén a fentieken túl szükséges a legalább három gyermek után a szülőnek járó családi pótlékra való jogosultságról szóló, családtámogatási feladatokat ellátó fővárosi és megyei kormányhivatal által kiadott igazolás.
A kedvezmény azon egész hónap tekintetében is megilleti a kifizetőt, amelyben a kedvezményezett foglalkoztatás első két éve, illetve harmadik éve, a kiemelt kedvezményezettek tekintetében járó kedvezmény esetén a foglalkoztatás harmadik, illetve ötödik éve véget ér.
A foglalkoztatás kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor az anyasági ellátás folyósítása melletti vagy az anyasági ellátás folyósításának megszűnését követő foglalkoztatás vagy továbbfoglalkoztatás megkezdődik.
A kedvezmény érvényesítését – a jogosultsági feltételek fennállása esetén – nem zárja ki, ha az anyasági ellátás folyósítása alatti vagy folyósításának megszűnését követő foglalkoztatás 2013. január 1-jét, a kiemelt kedvezményezett tekintetében 2014. január 1-jét megelőzően kezdődött.
A kedvezmény érvényesítése havonta a 08-as bevallásban történik. A korábbi időszakra vonatkozóan igénybe nem vett kedvezmény pedig önellenőrzés útján érvényesíthető, azzal, hogy ez az érintett időszak tekintetében az elévülés időtartamát kitolja.

A szakképzési hozzájárulásból igénybe vehető adóalap kedvezmény

Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 19.

Kapcsolt vállalkozási viszony megítélése

„X” és „Y” társaság az ügyvezetés egyezőségére tekintettel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adózók. Az „Y” társaság a 100 százalékos tulajdonosa „Z” társaságnak, e két társaság tehát a többségi befolyás alapján minősül kapcsolt vállalkozásnak, az ügyvezetés egyezősége e tekintetben nem áll fenn. Az „X” és a „Z” társaság tulajdonosi háttere teljes mértékben különbözik egymástól, egyik adózó sem gyakorol többségi befolyást a másikban. Kérdésünk arra irányul, hogy „X” és „Z” társaságok között ebben az esetben fennáll-e a kapcsolt vállalkozási viszony.

2024. szeptember 19.

Adóelőnyök a megújult K+F rendszerben

A K+F tevékenységekhez kapcsolódóan már eddig is több adónemben – társasági adó, helyi iparűzési adó, innovációs járulék, szociális hozzájárulási adó, Kiva – lehetőség volt az adóalap csökkentésére vagy adókedvezmény igénybevételére. Az adózási kedvezmények mellett a kutatás-fejlesztési tevékenységek kapcsán a vállalkozások más, közvetlen állami támogatásokra is jogosulttá válhatnak. Ahhoz, hogy ezekkel a kedvezményekkel élni tudjon egy vállalkozás, fontos meggyőződni arról, hogy az adott tevékenység a hazai és nemzetközi szabályozás alapján valóban kutatás-fejlesztésnek minősül-e.

2024. szeptember 18.

Kétszázmilliós adócsalás miatt emeltek vádat több ember ellen

Bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Nógrád Vármegyei Főügyészség két gyógyászati segédeszközöket gyártó cég vezetői, ortopéd szakorvosok és társaik ügyében, akik az ortopéd cipők után járó társadalombiztosítási támogatást jogosulatlanul visszaigényelve csaknem 200 millió forint kárt okoztak a költségvetésnek.