Öregségi nyugdíj címén átlagosan havi 116 ezer forintra lehet számítani hazánkban; a férfiak járandósága érdemben magasabb, mint a nőké. A vásárlóerőt tekintve az uniós sereghajtók közé tartozunk: egy osztrák nyugdíjasnak 2,5-szer több árura és szolgáltatásra futja, mint egy magyarnak.
A szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról és a hozzátartozói nyugdíjakról szóló általános bevezető cikkhez kapcsolódva most a kiválasztott országok állami hozzátartozói nyugdíjbiztosításának bemutatásával foglalkozunk abc sorrendben haladva, így Ausztria, Belgium, Csehország, az Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Németország valamint Olaszország után most Romániával és Spanyolországgal.
Támogatja a KDNP javaslatát a miniszterelnök, s ez elegendő – mondta a párt frakcióvezetője. Korábban arról szóltak a hírek, hogy a nemzetgazdasági miniszter nem tartja jó ötletnek a szabad vasárnapot.
Jövőre érdemben nőhet a cafeteria közterhe: a munkáltató a béren kívüli juttatások értékének 1,19-szerese után az eddigi 16 százalékos szja-n felül a 14 százalék egészségügyi hozzájárulás helyett immáron 27 százalék egészségügyi hozzájárulást fog fizetni, ha elfogadják az adócsomagot. A BDO Magyarország írása részletesen elmagyarázza és példákkal szemlélteti a változtatást.
Egészen extrém jelentősége van a munkajog világában az európai alapjogoknak – mondta dr. Berke Gyula, a Pécsi Tudományegyetem rektorhelyettese a XI. Magyar Munkajogi Konferencián. Az előadó az Alapjogi Charta kialakulásáról és fejlődéséről szóló előadásában többek közt azokra a kérdésekre kereste a választ, hogy melyik a magasabb rendű alapjog és korlátozhatóak-e az alapjogok asz uniós szabadságjogok rovására?
A munkaviszony is szerződéses alapozású, magánjogi jogviszony, amelyet két jogilag egyenrangú fél hoz létre, közös akarattal. A jogilag egyenlő felek azonban a legritkább esetben vannak azonos alku pozícióban.
200 ezer forintig ne változzék a cafeteria adóelőnye – ezt kezdeményezi a Fidesz-frakció.
A kabinet azt szeretné, ha a munkaadók egyre inkább készpénzben fizetnének – nyilatkozta Varga Mihály.
Az ma már mindenki számára ismert dolog, hogy a nyugdíjjogosultság eléréséhez szolgálati időt kell szerezni, és a nyugdíj összege a szolgálati idő hosszától is függ. Nem mindig ismert azonban néhány olyan helyzetre vonatkozó szabály, amikor olyan probléma van a társadalombiztosítási kötelezettségek teljesítésével (foglalkoztatói járuléklevonás, befizetés, biztosítottra vonatkozó adatszolgáltatás terén), amely hiba kihat(hat) a nyugdíj megállapítására. Ez a cikk néhány ilyen helyzetet mutat be.
Mikor beszélhetünk a munkáltató jogutód nélküli megszűnéséről? Mi az alapvető különbség a végelszámolási és a felszámolási eljárás között? Van-e a munkáltatónak tájékoztatási kötelezettsége a munkavállalói irányában a végelszámolási és felszámolási eljárást megelőzően? A jogutódlás nélkül történő megszűnés esetében a felmondási idő és végkielégítés szabályai eltérőek-e az általánostól? Mi történik a határozott idejű munkajogviszonyokkal, ha munkáltató hamarabb szűnik meg, mint a határozott idő letelte? Jelen írásunkban ezen kérdések megválaszolására vállalkozom.
Ahogy a fejlett országok kilábalnak a gazdasági válságból, a szervezetek egy dolgozóra vetítve akár 104 550 dollárnyi termelékenységcsökkenést is elszenvedhetnek . A PwC új kiadványa rámutat, hogy a gazdasági környezet javulásával számos szervezet megszokáson alapuló döntéseket hoz – sietnek új munkaerőt felvenni, amint megindul a gazdasági növekedés.
Munkáltatónknál a munkavállalóink 3 havi munkaidőkeretben kerülnek foglalkoztatásra, készenléti jellegű munkakörben. Egyes dolgozók munkaidejét – a szolgáltatásunk helyétől függően – 8 órában, másokét 10 órában, illetve 12 órában rögzítettük a munkaszerződésben.
Beoszthatjuk e azokat a dolgozókat 12, 16 vagy 24 órás szolgálatra, akiknek a fentiek szerinti napi munkaideje 12 óránál rövidebb, tekintve, hogy a beosztást a munkáltató egyenlőtlenül is beoszthatja?
Mi a köze az általános szerződési feltételeknek a munkaszerződésekhez és hogyan jelenik meg az ÁSZF a munkajog világában? ÁSZF-nek minősülhet-e egy munkaszerződés és mikor válik tisztességtelenné a munkaszerződés? Többek közt ezekre a kérdésekre kereste a választ előadásában dr. Nemessányi Zoltán, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára a XI. Magyar Munkajogi Konferencián elhangzott előadásában.
A munkaidő beosztása, a munkaidőre vonatkozó jogintézmények milyen hatást gyakorolnak a munkáltató tevékenységének megszervezésére? Milyen olyan jogintézmények vannak a Munka Törvénykönyvében, amelyek mentén a munkáltatók hatékonyabban, felxibilisebben tudjanak működni? A XI. Magyar Munkajogi Konferencián tartott előadásában dr. Pál Lajos ügyvéd elsősorban ezekre a kérdésekre kereste a választ.
A rendvédelmi dolgozók, a pedagógusok és a háziorvosok bére nő.
A munkáltatók jelentősen csökkenthetik a terheiket, ha alaposan megismerik a szociális hozzájárulási adó terhére érvényesíthető kedvezmények rendszerét.
A hazai jogtörténetben hatalmas változások mentén alakult ki mai formájára a személyiségi jogok védelme, mire a II. világháború utáni szűk értelmezési lehetőségektől eljutunk az új Ptk.-ban megjelenő sérelemdíjig -mondta Dr. Nádas György, a Debreceni Tudományegyetem egyetemi docens, a XI. Magyar Munkajogi Konferencián elhangzott előadásában. Az előadásból megtudhattuk, mit jelent a sérelemdíj a munkaviszonyban és az is kiderült, hogy a munkavállalók mellett a munkáltató is rendelkezik személyiségi jogokkal, amelynek sérülése esetén akár sérelemdíjat is igényelhet.
Társaságunk tevékenysége folytán munkavállalóink 3 havi munkaidőkeretben kerülnek foglalkoztatásra, készenléti jellegű munkakörben. Az Mt. 92.§-nak rendelkezései lehetővé teszik azt, hogy az általános teljes napi munkaidő (8 óra) 12 órára emelhető, amelyet a legtöbb munkavállaló esetében a munkaszerződésben rögzítünk. Arra is van példa ugyanakkor, hogy az általános teljes napi munkaidőtől rövidebb munkaidőben foglalkoztatjuk a munkavállalót.
A munkavállalóink díjazása órabérben, – a munkakörre vonatkozó szükséges iskolai végzettsége tekintettel – a garantált bérminimum díjtételének alapul vételével történik. A kötelező legkisebb munkabérre és garantált bérminimumra vonatkozó külön jogszabály szerint a fordított arányosság elvén kell megállapítani az órabért, amennyiben a teljes napi munkaidő 8 óránál hosszabb ill. rövidebb. Ugyanez az elv érvényesül részmunkaidő esetén.
Kérdésünk az, hogy a 3 havi munkaidőkeretre tekintettel, ha az adott hónapban a teljesítendő átlagos havi óraszám alatt teljesít a dolgozó, akkor meg kell e fizetni neki havi szinten a garantált bérminimum összegét (118.000 Ft), annak ellenére, hogy az elvégzett munka a teljesített óraszám és az órabér szorzatán alapul?
Ha a dolgozó napi munkaideje 6 óra, akkor hogyan alakul az órabére, ha ez a 6 óra rövidebb teljes munkaidő vagy részmunkaidő?
A munkáltatók jelentősen csökkenthetik a terheiket, ha alaposan megismerik a szociális hozzájárulási adó terhére érvényesíthető kedvezmények rendszerét. Kétrészes cikksorozatunkban áttekintjük a kedvezményeket, ennek első részét olvashatják most.
A Kúria szembement az elsőfokú döntéssel: arra jutottak, a munkavállalónak nem jár pénz a jogtalanul ledolgoztatott munkaközi szünet miatt.
