Rejtett buktatókat látnak a szakszervezetek a Munka törvénykönyve módosításban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Megtagadhatják a szabadság kiadását a munkáltatók, erre a visszaélésre az Mt. tervezett módosítása ad törvényi lehetőséget. A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint ez súlyosan sérti a munkavállalók jogait. A módosítási javaslatok között van egy különösen sérelmes pont is: végkielégítés nélkül felmondásra kényszeríthetik a megváltozott munkaképességű dolgozókat. A MASZSZ tiltakozik az érthetetlen okból tervezett változtatások bevezetése ellen.

Noha a Munka törvénykönyve tervezett módosításából az elmúlt napokban az uniós kötelezettségből adódó apaszabadság és szülői szabadság változtatásáról esett a legtöbb szó, van még néhány gondosan elrejtett csapda a tervezetben. Ilyen például az a rendelkezés, amely felhatalmazza a munkáltatót, hogy bizonyos esetekben megtagadja a fizetett szabadság kiadását a munkavállaló által kért időpontban. Vagyis: a tervezett Mt. módosítással a kormány megfosztja a munkavállalókat az eddig 7 napban meghatározott szabadság önálló, szabad felhasználási jogától – hívja fel a figyelmet az egyik súlyosan aggályos változtatásra a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A MASZSZ elnöke, Zlati Róbert szerint ez a módosítás nemcsak a munkavállalói jogok korlátozását jelenti, hanem munkáltatói visszaélésre is lehetőséget ad. A MASZSZ felszólítja a kormányt, ne a munkavállalók kárára módosítsa a törvényt, s főleg nem úgy, hogy azzal megfosztja a munkavállalókat a szabadsággal való önálló rendelkezés jogától.

„Hirdetés”

A munka törvénykönyvét érintő módosítások központi témája lesz a XX. Magyar Munkajogi Konferenciának, ahol már a gyakorlati alkalmazásáról szóló előadásokat is meghallgathat a szakma legkiválóbb előadói

Legalább ennyire aggályos a kormány javaslatai között az a pont, amely lehetőséget ad a munkáltatónak arra, hogy ráutaló magatartással – kényszerhelyzettel – felmondásra bírja azokat a munkavállalókat, akik megváltozott egészségi állapotuk miatt nem tudják tovább ellátni a korábbi munkakörüket. Ez nemcsak döbbenetesen felháborító, hanem embertelen eljárás is – szögezi le az elnök. A jelenlegi előírás – és gyakorlat – ugyanis azoknak az embereknek, akik a koruk vagy egészségi állapotuk miatt nem tudják tovább ellátni korábbi munkájukat, cégen belül könnyebb vagy egyszerűen csak más feladatot és munkakört ajánl fel a munkáltató. Amennyiben ebben mégsem tudnak megállapodni a felek, s nincs más ajánlata a cégnek, tisztes végkielégítéssel felmondhatnak a dolgozónak. A kormány javaslata ezzel a szociális és jogi szempontból is indokolt megoldást fogja most megszüntetni. Ez egyrészt diszkriminatív jellegű, hiszen az egészségi állapotuk alapján tesz különbséget a munkavállalók egyes csoportjai között, másrészt nincs összhangban a munkáltató foglalkoztatási és bérfizetési kötelezettségével sem – magyarázza az elnök.

A MASZSZ tiltakozik adiszkriminatív eljárás bevezetése ellen. A szövetség elvárja, hogy a kormány vegye figyelembe a tervezett Mt. módosításra korábban küldött szakszervezeti észrevételeket, javaslatokat.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 24.

Inkubációs támogatást kapnak a Szakma Sztár Fesztivál budapesti dobogósai

Kiemelkedően szerepeltek a budapesti szakmát tanuló fiatalok az országos szakmai versenyek döntőjén, a Szakma Sztár Fesztiválon. A budapesti szakképző iskolák végzősei 35 érmet szereztek 27 szakmában. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) tegnap nagyszabású ünnepségen vállalkozásindítási inkubációs támogatással és nagyértékű vásárlási utalvánnyal jutalmazta a budapesti dobogósokat, illetve felkészítő tanáraikat.

2024. május 24.

KSH: nőtt a foglalkoztatottak száma

Áprilisban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 39 ezer fővel, 4 millió 749 ezer főre nőtt. A munkanélküliek száma 217 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. május 23.

KSH: a bruttó átlagkereset 658 400 forint

2024. márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 658 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 452 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 13,9, a nettó átlagkereset 13,7, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – közölte csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).