Tanulmányi szerződés megkötése, mint a munkaviszony létrejöttének feltétele


A Kúria egy friss döntésében kimondta, hogy ha a munkaviszony létesítésének a feltétele a tanulmányi szerződés megkötése és a felek akarata kölcsönösen a munkaszerződés megkötésére irányult, akkor nem állapítható meg, hogy a munkáltató kötelezte a munkavállalót a tanulmányok elvégzésére. Ezért ilyen esetben a tanulmányi szerződés megkötése nem tilos.

Releváns jogszabály:

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

A tényállás

A munkavállaló (alperes) és a munkáltató (felperes) 2017 novemberében határozott idejű munkaszerződést kötöttek egymással. A felek a munkaszerződés megkötésével egyidejűleg tanulmányi szerződést is kötöttek, amely alapján a munkavállaló 3 hónapos továbbképzésen vett részt. A tanulmányi szerződés alapján a munkáltató 3 millió forint értékben nyújtott támogatást (képzés költségei, távolléti díj, egyéb támogatás) a munkavállalónak, aki ezért cserébe pedig vállalta, hogy a képzésen részt vesz, azt megfelelő eredménnyel elvégzi és a munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg a képzés befejezését követő 24 hónapig. A felek ezt követően két felnőttképzési szerződést is kötöttek egymással, amely alapján a képzések költségeit teljes egészében a munkáltató finanszírozta. Ezen előzmények után a munkáltató 2018 januárjában felmondott a munkavállalónak, valamint elállt a tanulmányi szerződéstől és tájékoztatta őt, hogy 1,5 millió forint visszafizetési kötelezettsége áll fenn a tanulmányi szerződése alapján. A munkáltató indoklásában kifejtette, hogy a munkavállaló a képzés vizsgáján és azt megelőzően nem megfelelő magatartást tanúsított, ami a vizsgaszabályzat és egyúttal a tanulmányi szerződés, valamint a munkaviszonyból eredő lényeges kötelezettség megszegésének minősül.

Kereset és ellenkérelem

A munkáltató a keresetében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 229. § (6) bekezdése alapján a nyújtott támogatás arányos része (vagyis 1,5 millió forint) és annak kamata megfizetésére kérte kötelezni a munkavállalót. A tanulmányi szerződések kapcsán az Mt. rögzíti, hogy nem köthető tanulmányi szerződés, ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezte a munkavállalót [Mt. 229. § (2) bekezdés b) pont]. A tárgy szerinti ügyben a munkáltató már a pályáztatási eljárás során is felajánlotta a munkavállalónak a képzésen való részvételt, így keresetében arra hivatkozott, hogy a munkavállaló saját elhatározásából kezdte meg tanulmányait, így a felek között létrejött szerződés nem tekinthető semmisnek. A munkavállaló a munkáltató ezen állítását vitatta az ellenkérelmében és előadta, hogy álláspontja szerint a képzésen való részvétel kötelező volt, így a megállapodás semmis.

Felülvizsgálati eljárás és a Kúria döntése

A Kúria a felülvizsgálati eljárás során – a másodfokú bírósággal egyetértve – megállapította, hogy a munkavállaló munkakörének betöltéséhez szükséges volt a tanulmányi szerződés szerinti ismeretek megszerzése és az alperesnek lehetősége volt még a munkaszerződés aláírása előtt átgondolni, hogy kíván-e ilyen feltételek mellett munkaviszonyt létesíteni. Az azonban, hogy a képzés elvégzése a munkáltató érdekét is szolgálta, nem értékelhető úgy, hogy a tanulmányi szerződés megkötésére a munkáltató kötelezése alapján került volna sor, sokkal inkább a felek kölcsönös akarata szerint. Ezt támasztja alá az is, hogy a munkáltató mindvégig anyagilag támogatta az alperest, a tanulmányait fizette, valamint egyéb juttatásokat is biztosított a részére. Ezen indokok alapján a Kúria a tanulmányi szerződést a felek között érvényesen létrejött megállapodásnak tekintette és megállapította, hogy a munkáltató oldalán felmerült érdek nem azonos a munkáltatói kötelezéssel.

A Kúria azt is megállapította, hogy a bíróságok nem vizsgálták meg kellőképpen, hogy a képzés időtartama alatt a munkavállaló ellátta-e a munkakörét, végzett-e munkát, valamint, hogy hogyan került sor az elszámolásra a felek között. Ennek megfelelően a Kúria a másodfokú bíróság azon rendelkezését, amely alapján a munkavállalót 1,5 millió forint és annak kamata megfizetésére kötelezte hatályon kívül helyezte és a bíróságot új eljárásra és új határozat meghozatalára kötelezte. A Kúria döntése szerint kizárólag ezen bizonyítási eljárás lefolytatása után tud a másodfokú bíróság a kereseti kérelemről és annak összegszerűségéről mindenre kiterjedő és megalapozott döntést hozni.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 14.

A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme

Nem kétséges, hogy a munkavállaló azáltal, hogy munkát végez, a munkáltató jogos gazdasági érdekeit szolgálja. A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme ugyanakkor nem merül ki ennyiben, hanem éppen, hogy arról szól, hogy a munkavállalónak bizonyos magatartásoktól tartózkodnia kell. Az alábbiakban az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat ismertetjük.

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.