Nyugdíj, átlagkereset, főállású kisadózó
Ismertetjük a nyugdíjszámítás szabályait, és elmondjuk, miért fontos főállású kisadózók esetében, hogy az elévülési időn belül tisztázzák, ha ellentmondás merül fel jogviszonyukkal kapcsolatban.
Ismertetjük a nyugdíjszámítás szabályait, és elmondjuk, miért fontos főállású kisadózók esetében, hogy az elévülési időn belül tisztázzák, ha ellentmondás merül fel jogviszonyukkal kapcsolatban.
Ismertetjük a szabályozást, a vonatkozó nemzetközi egyezményeket és bemutatunk egy tanulságos példát.
Egy külföldi illetőségű vállalkozást Magyarországon akkor terhelheti adókötelezettség, ha a vállalkozásnak az illetősége szerinti állam és Magyarország között megkötött, a kettős adóztatás elkerülését célzó egyezmény rendelkezései alapján telephelyet keletkezik belföldön. Abban az esetben, ha a vállalkozás olyan államban bír illetőséggel, mellyel Magyarország nem kötött egyezményt, úgy a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) 4. § 33. pont telephely fogalma a meghatározó.
Bemutatjuk az alapfogalmakat, elmagyarázzuk az összes releváns jogszabályt, a NAV ellenőrzési gyakorlatát,, és ismertetünk egy érdekes jogesetet.
Bemutatjuk az alapfogalmakat, elmagyarázzuk az összes releváns jogszabályt és a NAV ellenőrzési gyakorlatát.
A NAV felszólítását követően a vezető tisztségviselő, cégvezető, tag vagy részvényes, akire tekintettel a céget az adószám törlése fenyegeti, a közléstől számított 15 napos, jogvesztő határidőn belül kimentési kérelmet terjeszthet elő.
Számlakorrekció több okból is szükségszerű lehet, és számos okból bekövetkezhet. Ismertetjük a szabályozást és bemutatunk két érdekes jogesetet.
Az adóregisztrációs eljárás célja, hogy megakadályozza, illetve megnehezítse a kifejezetten adóelkerülési célból létrehozni kívánt társaságok alapítását. Minden részletet és egy érdekes jogesetet ismertetünk.
Az, hogy milyen szempontok alapján állapítható meg egy adott, rendezvényszervezésként nevesített szolgáltatáscsomag esetében, hogy az egyes szolgáltatáselemei alapján elsődlegesen turisztikai vagy egyéb célokra irányul-e, az EUB esetjogát célszerű segítségül hívni.
Korábbi cikkeimben áttekintettem a két fogalom jellemzőit, a köztük lévő különbségeket, jelen cikkben gyakorlati érdekességet mutatok be.
Az utazásszervezési szolgáltatás különös adózási módja kapcsán lényegi változások léptek hatályba. A terület adózása amúgy sem egyszerű: figyelemmel kell lenni arra, hogy az utazásszervezés - mint önálló szolgáltatás - nem egyszerű közvetített szolgáltatás; a lényege abban áll, hogy bár a szolgáltatás nyújtója az általa más adóalany(ok)tól igénybe vett szolgáltatásokat valóban saját nevében és más javára közvetíti, azonban ehhez valamilyen pluszt ad saját szervező tevékenysége révén.
A Héa irányelv 53. cikke szerint az adóalany részére nyújtott kulturális, művészeti, sport-, tudományos, oktatási, szórakoztatási vagy hasonló eseményekre, mint például vásárokra és kiállításokra történő belépésre vonatkozó szolgáltatások, valamint a belépéshez kapcsolódó járulékos szolgáltatások teljesítési helye az a hely, ahol a fenti események megrendezésére ténylegesen sor kerül.