Bezárná a kormány a reklámadó kiskapuit


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egymilliárd forint felett minden reklámbevétel után fizetni kell majd, nem lehet megkerülni a közterhet. A Napi Gazdaság birtokába jutott átirat szerint a kormány ugyanis a kapcsolt médiavállalkozásokra is kiterjesztené a reklámadó-fizetési kötelezettséget.


A lap szerint a tervezet indoklásában az áll, hogy a kormány azért szigorítana, hogy az adóalanyok ne csökkenthessék a befizetendő adót a cégek szétdarabolásával. Az elképzelés szerint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény alapján számolnák ki a cégek adófizetését és az eszerint számított adóalap után kellene a reklámadó mértékét kiszámítani.

Az eddigiekhez képest újdonság, hogy a kapcsolt vállalkozási adónál az adóalanyok az adót olyan arányban viselik, „amilyen arányt a saját adóköteles nettó árbevételük az összes nettó árbevételen belül képvisel”.

RODIN adózási-számviteli szakmai rendezvények

Szintén újdonság, hogy részletesen nevesítik az adó alanyát. Fizetniük kell például azoknak a médiatartalom-szolgáltatóknak is, amelyek nem számítanak Magyarországon letelepedett cégnek, de napi műsoridejüknek legalább felében magyar nyelvű tartalmat adnak és ezen szolgáltatásuk az ország felében elérhető.

Adóalanynak minősülnek a sajtótermékek kiadói, a szabadtéri reklámhordozók, sőt azok a társasházak is, amelyeken reklámokat helyeznek el. A lap információi szerint az érintettek köréről még folyik az egyeztetés.

Az adó mértéke a korábbi tervezethez képest egyébkánt nem változna, azaz egymilliárd forintig nem kellene adót fizetni, egy- és ötmilliárd forint között a reklámbevétel egy százaléka lenne az adó, öt- és tízmilliárd forint között tíz, ezen felüli reklámbevétel után pedig húsz százalékot kellene fizetni.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.