A bizalmi vagyonkezelés számvitele
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A bizalmi vagyonkezelésben részt vevők mindegyike lehet a számviteli törvény alanya, ezért a számviteli törvényt 2014. március 15-étől módosították.
A bizalmi vagyonkezelésben a kezelt vagyon a vagyonrendelő által a vagyonkezelő tulajdonába adott dolgokból, ráruházott jogokból és követelésekből áll, amelyek a számvitel fogalmai szerint kivétel nélkül az eszközök csoportjába tartoznak.
A vagyonkezelésbe adást a vagyonrendelőnél a számviteli elszámolás tekintetében nem tekinthetjük végleges vagyonvesztésnek, ezért az átadott vagyont a vagyontárgyak kivezetésével egyidejűleg a befektetett pénzügyi eszközök között tartós követelésként kell felvenni a szerződés szerinti értéken.
A vagyonrendelő a bizalmi vagyonkezelés keretében átadott eszközeinek a szerződés szerinti átadás napjára vonatkozó könyv szerinti értékét egyéb ráfordításként, az átadott vagyontárgyak szerződés szerinti értékét egyéb bevételként számolja el.
A tartós követelés után értékvesztés elszámolása lehet indokolt, a piaci érték meghatározásakor a kezelt vagyon üzleti év mérlegfordulónapjára kimutatott induló tőkéjének, tartalékának és mérleg szerinti eredményének együttes összegét kell figyelembe venni.
A kezelt vagyon hozamából a kedvezményezett részére kifizetett (fizetendő) részesedés csak a tartalék pozitív egyenlegéig, az osztalékra vonatkozó szabályok figyelembevételével történhet. Ha a kedvezményezett egyben vagyonrendelő, akkor a kapott hozamot a számviteli törvény kapott (járó) osztalékra vonatkozó szabályai szerint kell a pénzügyi műveletek bevételei között elszámolnia. Ha a kedvezményezett nem azonos a vagyonrendelővel, akkor a kapott hozamot véglegesen átvett pénzeszközként a rendkívüli bevételek között kell elszámolni.
A vagyonrendelőnél a kedvezményezett részére történő vagyonkiadást a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott tartós követelés könyv szerinti értékének arányos csökkenéseként, az egyéb ráfordítások között kell elszámolni.
A bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyont (szerződésenként) önálló vagyontömegként indokolt elkülönítetten kimutatni, amelyhez elkülönült számvitelt kell rendelni. A kezelt vagyonra a számviteli törvény vállalkozóra vonatkozó, általános szabályait kell alkalmazni.
A számviteli és adókötelezettségeket a bizalmi vagyonkezelő teljesíti. A bizalmi vagyonkezelő beszámolási és könyvvezetési kötelezettsége a kezelt vagyonra (kezelt vagyononként külön-külön) attól függetlenül beáll, hogy bizalmi vagyonkezelő vállalkozás vagy nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelő végzi a vagyonkezelést.
A szerződés szerint a bizalmi vagyonkezelő által átvett vagyont a saját tőkén belül induló tőkeként kell kimutatni a szerződés szerinti értéken. Ez az érték megegyezik a vagyonrendelőnél a bizalmi vagyon átadásakor felvett tartós követelés értékével.
A kezelt vagyonra vonatkozó számviteli beszámolót a vagyonkezelés bizalmi jellegére tekintettel nem kell letétbe helyezni és közzétenni. A kezelt vagyonnak nincs könyvvizsgálati kötelezettsége sem.
A kezelt vagyon könyvvezetése és beszámolókészítése egyebekben a számviteli törvény általános szabályai szerint alakul.
A bizalmi vagyonkezelés számviteli kérdéseiről Tóth Mihály ír a Számviteli Tanácsadó 2014/05. számában megjelent cikkében.
