Ezt kell tudni a fejlesztési tartalék elszámolásáról az adóalapban
A Jogtár Navigátor ábrájából pontosan megtudhatja, miként lehet elszámolni a fejlesztési tartalékot az adóalapban.
Kapcsolódó termékek: Számviteli kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A könyvvizsgálati munka hatékonyságát alapvetően a tervezés részletessége, minősége határozza meg, ezért is olyan fontos kellő időt fordítani a tervezési dokumentáció összeállítására.
A könyvvizsgálati feladatok ellátására vonatkozó szerződés megkötése után a könyvvizsgáló első feladatai között a munkafolyamat megtervezésének kell szerepelnie.
A minőségellenőrzés során a tervezést, mint könyvvizsgálati dokumentációt kiemelten ellenőrzik, hiszen ez alapozza meg az egész auditálás munkamenetét. Kérdésként sokszor felmerül: hányszor is kell egy könyvvizsgálat alkalmával tervezni? Ezzel kapcsolatban azt érdemes kiemelni, hogy a tervezést a könyvvizsgáló hajtja végre, tehát a könyvvizsgáló feladata és tiszte eldönteni, megítélni, hogy mikor készíti el a tervezési munkapapírokat, módosítja-e ezeket, és ha igen, akkor mikor.
A könyvvizsgálat megtervezése magában foglalja egy, a megbízásra vonatkozó átfogó könyvvizsgálati stratégia kialakítását és a könyvvizsgálati terv kidolgozását. Ezeknek a dokumentumoknak megfelelően kell támogatniuk a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatának munkafázisait.
A tervezés jellege és terjedelme a könyvvizsgáló megítélésétől függ, de mindenképpen közreható tényező a gazdálkodó egység mérete, tevékenysége és összetettsége, valamint a korábbi tapasztalatokból és a körülmények változásaiból eredő információk mennyisége.
Az átfogó könyvvizsgálati stratégia meghatározza a könyvvizsgálat hatókörét, ütemezését és irányítását, valamint iránymutatást nyújt a könyvvizsgálati terv kidolgozásához. A könyvvizsgálati terv annyiban részletesebb az átfogó könyvvizsgálati stratégiánál, hogy tartalmazza a megbízásért felelős munkacsoport tagjai által végrehajtandó könyvvizsgálati eljárások jellegét, ütemezését és terjedelmét.
A Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok közül több standard is tartalmaz előírásokat a tervezésre vonatkozóan, de a legátfogóbb szabályozásokat a 300. témaszámú, „A pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatának tervezése” elnevezésű standard jelenti.
A könyvvizsgálati tervezés folyamatáról Dr. Kántor Béla ír a Számviteli Tanácsadó 2013/01. számában megjelent cikkében.
A Jogtár Navigátor ábrájából pontosan megtudhatja, miként lehet elszámolni a fejlesztési tartalékot az adóalapban.
Bár a kisvállalati adóban 2017. január 1-je óta már nem a pénzforgalmi szemlélet érvényesül az adóalap meghatározása során, mégis létezik olyan korrekciós tétel, amely a pénzmozgáshoz, a pénztár nyitó és záró értékéhez kapcsolódik, és „páros” formában szerepel a jogszabályban (tehát van adóalap-növelő-, és csökkentő verziója is, a pénztárérték változásának előjelétől függően).
Valódi forradalmat indít a pénzügyi jelentéstétel és a könyvvizsgálat területén a mesterséges intelligencia: a vállalatok csaknem háromnegyede valamilyen szinten már most is alkalmazza ezt pénzügyi beszámolói elkészítéséhez, és ez az arány három éven belül 99 százalékra emelkedik majd – közölte a KPMG legújabb kutatása alapján pénteken.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!