A lízing szabályozása az új Ptk.-ban

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2014. március 15-én lépett hatályba az új Ptk, amely többek között a pénzügyi lízingekkel kapcsolatosan is számos változást tartalmaz. Az új rendelkezés az operatív és pénzügyi lízingek számviteli elszámolására is hatást gyakorol, mely a számviteli törvényben szereplő, alábbi pénzügyi lízing fogalommagyarázatából ered; „13. pénzügyi lízing: a Polgári Törvénykönyv szerinti pénzügyi lízingszerződés alapján létrejött ügylet”. A számviteli törvény korábban a pénzügyi lízinget a tulajdonjog megszerzése, illetve megszerezhetősége, vagy elővételi jog megléte alapján vizsgálta. Ez azonban az új Ptk. alapján nem egy szükséges feltétel.

Az új előírások számos kérdést vetnek fel az új törvény fogalmi meghatározásának köszönhetően. Ezek megválaszolására kidolgozott rend, illetve részletes szabályozás nem áll rendelkezésre. A főbb kérdések esetében egyes jelenleg érvényes nemzetközi előírások adhatnak használható válaszokat – olvasható a BDO hírlevelében.

Az új Ptk.-ban megjelenő pénzügyi lízing fogalma a törvény 6:409. §-a értelmében; a lízingbe adó a tulajdonában álló lízingtárgy határozott időre történő használatba adására, a lízingbe vevő a lízingtárgy átvételére és lízingdíj megfizetésére köteles, ha a szerződés szerint:

• a szerződés futamideje eléri vagy meghaladja a lízing tárgy gazdasági élettartamát vagy futamidőtől függetlenül a lízingbe vevő a
• futamidő végén megszerezheti a lízingtárgy tulajdonjogát ellenérték nélkül vagy a szerződéskötéskori piaci értéknél jóval alacsonyabb értéken, vagy
• a futamidő alatt fizetendő lízingdíjak összege eléri vagy meghaladja a lízingtárgy szerződéskötéskori piaci értékét.

Fentiekhez kapcsolódóan tisztázandó, hogy a gazdasági élettartam nem azonos a hasznos élettartammal. A törvény – sem a Ptk., sem az SzTv. – külön előírást erre vonatkozóan nem tartalmaz, a minősítést szerződésenként szükséges elvégezni. A nemzetközi szabályozások jelenlegi leírásai a gazdasági élettartamot az alábbiakban határozzák meg:

Vagy az az időszak, amely alatt egy eszköz egy vagy több használó számára várhatóan gazdaságilag használható, vagy pedig azoknak a termelési vagy hasonló teljesítményegységeknek a száma, amelyek az eszköz révén egy vagy több használó által várhatóan kinyerhetőek.

Fenti értelmezés alapján a lízing szerződés vizsgálatánál használandó élettartam kevésbé szubjektív megítélés eredménye, mivel a gazdasági élettartam eszköz fajtánként behatárolható. Míg a számviteli elszámolásokban is ismert hasznos élettartam a vállalkozások megítélésétől függ.

A második feltétel esetében arra vonatkozóan nincs előírás, hogy mi számít jelentősen alacsonyabb értéknek. Erre vonatkozóan a jelen érvényes nemzetközi standardok az alábbi megfogalmazást adják; olyan ár, amely az opció lehívhatóvá válásának időpontjában érvényes valós értékhez képest megfelelően alacsony ahhoz, hogy a lízing kezdetekor ésszerűen biztos legyen, hogy az opciót le fogják hívni.

A harmadik feltétel esetében tisztázandó, hogy mi számít fizetendő lízingdíjnak, mivel a lízingek kapcsán számos járulékos költség és egyéb díjtétel terheli a lízingbe vevőt. Emellett a pénz időértéke is fontos szempont lehet, erre azonban nem tér ki az új Ptk. A nemzetközi előírások a lízing kezdetekor a minimális lízingfizetések jelenértékét viszonyítják a lízingelt eszköz valós értékéhez. A minimális lízingfizetésnek pedig a lízingre vonatkozó fizetéseket, azaz az eszköz használati jogáért fizetendő összegeket tekintik.

Munkajogi szabályok bérszámfejtőknek

Bizonytalan a munkabér-szabályok alkalmazásában? Értesüljön az újdonságokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadónknak, dr. Pál Lajos ügyvédnek – jöjjön el 2014. május 15-én szakmai konferenciánkra Ízelítő a tematikából: A munkabér elemei (alapbér, bérpótlék, teljesítménybér, ösztönzés) Díjazás munkavégzés hiányában (állásidő, a távolléti díj számítása) Rendkívüli munkaidő díjazása Munkaszüneti nap és díjazás    Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90. Bővebb információk és jelentkezés itt

A fentiek mellett a pénzügyi lízinget a 2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról (továbbiakban Hpt.) is definiálja.  A törvény 6. § (1) 89. pontja a pénzügyi lízinget az alábbiak szerint határozza meg:

Az a tevékenység, amelynek során a lízingbeadó ingatlan vagy ingó dolog tulajdonjogát, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbevevő határozott idejű használatába adja oly módon, hogy a használatba adással a lízingbevevő

• viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot,
• a hasznok szedésére jogosulttá válik,
• viseli a közvetlen terheket (ideértve a fenntartási és amortizációs költségeket is),
• jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen. Ha a lízingbevevő nem él e jogával, a lízing tárgya visszakerül a lízingbeadó birtokába. A felek a szerződésben kötik ki a lízingdíj tőkerészét – amely a lízingbe adott vagyontárgy, vagyoni értékű jog szerződés szerinti árával azonos -, valamint kamatrészét és a törlesztésének ütemezését.

A Ptk. és a Hpt. szerinti definíció közötti eltérés kapcsán kérdés merülhet fel, hogy mely törvény előírásai szerint szükséges minősíteni egy adott ügyletet elsődlegesen. Ez azért is fontos, mivel a Hpt. alapján a pénzügyi lízing tevékenység végzése engedélyhez kötött.

Egyedül a számviteli elszámolás meghatározása nem okoz nehézséget, mivel az SzTv. egyértelmű iránymutatást ad, hogy a Ptk. előírása a mérvadó (korábban az SzTv. és a Hpt. voltak az irányadóak). A döntésben a lex specialis – lex generalis szabályozási viszonynál ismert „a speciális szabály megelőzi az általánost” jogelv adhat támpontot.

Fentiekből is kitűnik, hogy a Ptk. változás kapcsán kialakult lízing elszámolási bizonytalanság még számos további (hírlevelünkben nem részletezett) kérdést is felvet, amelyekre a magyar jogszabályokban nem található válasz.

---