Átalakul a könyvvizsgálók közfelügyeleti rendszere
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Nagyobb jogosultságot kap a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Hatóság a szabályok megalkotásában.
A részletszabályokat két uniós jogszabály határozza meg, ezek átvétele 2016. június 17-ig minden tagállamnak kötelező. Az új szabályozással Magyarország is tagja lesz ez európai szintű közfelügyeleti együttműködésnek. A tagállamok közfelügyeleti hatóságainak vezetői rendszeresen megosztják egymással az ellenőrzések tapasztalatait.
Az irányelv átültetése a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálati tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgálókra és könyvvizsgáló cégekre és a közfelügyeleti rendszerre vonatkozó előírásokban jelentős változást eredményez. Módosulnak többek között a függetlenségre, a szakmai szkepticizmusra, a könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek belső szervezetére vonatkozó előírások.
A változások az úgynevezett „közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál” jogszabályi kötelezettséget alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgálókat, könyvvizsgáló cégeket érintik. Magyarországon a tőzsdén jegyzett társaságok (kibocsátók), a hitelintézetek, a biztosítók (biztosítók és viszontbiztosítók) és a befektetési vállalkozások számítanak közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóknak.
|
Új szolgáltatásokkal bővült az Adó Online:
- díjmentes cikk és szaklap értesítő
- kérdés-válasz szolgáltatásunk kényelmesebb használata
- egyedi szaklap ajánlatok
|
 |
A módosítás több jogosultságot és felelősséget biztosít a Nemzetgazdasági Minisztériumban működő Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Hatóságnak a könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek nyilvántartása, továbbképzése, minőségellenőrzése, valamint a könyvvizsgálatra vonatkozó speciális szabályok, az úgynevezett könyvvizsgálati sztenderdek megalkotása területén.
A törvény több más pénzügyi tárgyú jogszabályt is módosít a a könyvvizsgálók kötelező rotációjának meghatározása érdekében. A hitelintézetek, biztosítók, befektetési vállalkozások és bizonyos alapkezelők 8 évente kötelesek könyvvizsgálót váltani, míg a többi gazdálkodó – például a tőzsdén jegyzett vállalatok is – 10 évente.
A legtöbb cégnél az új rendszer a 2017. január 1-jétől induló üzleti évre vonatkozó könyvvizsgálatot érinti majd.
Átalakul a könyvvizsgálók közfelügyeleti rendszere, miután a parlament kedden megszavazta a könyvvizsgálókról szóló törvény módosítását – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI-vel.
Az elfogadott módosítás több jogosultságot és végső felelősséget biztosít a Nemzetgazdasági Minisztériumban működő Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Hatóságnak a könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek nyilvántartása, továbbképzése, minőségellenőrzése, valamint a könyvvizsgálatra vonatkozó speciális szabályok, az úgynevezett könyvvizsgálati sztenderdek megalkotásának területén.
A közfelügyeleti rendszer legfőbb elemét, a minőségellenőrzést érintően is több hatáskört kapott a közfelügyeleti hatóság, hiszen a kamarai minőségellenőrzések másodfokú eljárásait ezentúl a hatóság folytatja le.
|
Új szolgáltatásokkal bővült az Adó Online:
- díjmentes cikk és szaklap értesítő
- kérdés-válasz szolgáltatásunk kényelmesebb használata
- egyedi szaklap ajánlatok
|
|
A legtöbb cégnél az új rendszer a 2017. január 1-jétől induló üzleti évre vonatkozó könyvvizsgálatot érinti majd.
Az Országgyűlés döntött a könyvvizsgálók kötelező rotációjáról is. A hitelintézetek, biztosítók, befektetési vállalkozások és bizonyos alapkezelők 8 évente kötelesek könyvvizsgálót váltani, míg a többi gazdálkodó – például a tőzsdén jegyzett vállalatok is – 10 évente.
A kedden megszavazott jogszabály a 2014-ben elfogadott uniós könyvvizsgálati reformot építi be a magyar jogrendszerbe. A részletszabályokat két uniós jogszabály határozza meg, ezek átvétele 2016. június 17-ig minden tagállamnak kötelező – ismerteti az NGM közleménye.
Közölték továbbá, hogy az új szabályozással ezentúl Magyarország is tagja lesz ez európai szintű közfelügyeleti együttműködésnek. A tagállamok közfelügyeleti hatóságainak vezetői rendszeresen megosztják egymással az ellenőrzések tapasztalatait. Az együttműködés célja az egész Európai Unió gazdaságának fehérítése és átláthatóbbá tétele – áll a közleményben.
A törvényjavaslatot lapunk két részben, részletesen elemezte; az első részt itt, a másodikat itt találja.
(MTI)
