Az Adó szaklap írása bemutatja az Online Számla rendszer nyugtaüzeneteit, tájékoztató üzeneteit és hibaüzeneteit, valamint felhívja a figyelmet az újdonságokra és az ellenőrzési tapasztalatokra.
| Releváns jogszabály: |
Az adatszolgáltatások hibái, hiányosságai
A beérkező adatszolgáltatások vonatkozásában az Online Számla rendszer nyugtaüzenetet, tájékoztató üzenetet (info), figyelmeztetést (warn), illetve blokkoló hibajelzést (error) küld válaszként.
A nyugtaüzenet azt jelzi, hogy az adatszolgáltatás formailag megfelel az előírásoknak, és annak befogadása megtörtént. Tájékoztató üzenet akkor keletkezik, ha az adatszolgáltatásban olyan ellentmondás van, amely a feldolgozást nem akadályozza, azonban a beküldött adatokban ellentmondás van (például a módosító számlán szereplő vevői adószám nem egyezik meg az alapszámlán szereplő vevői adószámmal). A figyelmeztetés (warn) olyan üzleti hiba, amely a befogadást nem blokkolja, azonban a számla vagy az erről készült adatszolgáltatás tartalmilag helytelen vagy helytelen lehet.
Ezen üzenetek folyamatos monitorozása szükséges az adózók részéről is, mivel visszajelzés arra vonatkozóan, hogy a számlázási gyakorlatban vagy az adatszolgáltatás során milyen hibákat vét az adatszolgáltató. Ezeket az adatszolgáltatásokat az Online Számla rendszer (és a legtöbb számlázóprogram) sárga jelöléssel látja el. Fontos megjegyezni, hogy egy számlához/adatszolgáltatáshoz több hibaüzenet is tartozhat, lényeges mindegyik rendezése. Továbbá meg kell említeni, hogy ha egy számla nem rendelkezik ilyen üzenettel, az még nem jelenti azt, hogy az teljességgel megfelel a jogszabályi előírásoknak, csupán azt, hogy a feldolgozás során jelenleg alkalmazott több mint 190 szabálynak megfelel (a rendszer indulásakor még „csak” 90 ilyen szabály volt üzemben).
Nincs általános jogszabályi előírás arra vonatkozóan, hogy az ilyen üzenettel rendelkező adatszolgáltatással mi a teendő, azt az üzenetet kiváltó hiba típusa (szoftverhiba, adatbeviteli hiba, hibás számlázási gyakorlat) határozza meg. Amennyiben például számszaki hibára figyelmeztet az üzenet (a tételek összege és a számla végösszege nem egyezik), akkor meg kell vizsgálni, hogy az adatszolgáltatás során történt hibás adatrögzítés (kézi számla kiállítása esetén) vagy a számla kiállítása során történt-e számítási hiba. Előző esetben az adatszolgáltatást kell javítani, míg utóbbi esetben módosító számla kibocsátása indokolt.
A figyelmeztető üzenetek száma az adatszolgáltatás bevezetése óta jelentősen megemelkedett. Kiugró változások természetesen a kötelezettség kiterjesztése során tapasztalhatók, illetve az új figyelmeztetések bevezetésekor. A rendszer által a 2018. július és 2020. június közötti időszakban a beküldött adatszolgáltatásokhoz kapcsolódó hibaüzenetek száma havonta átlagosan 2,1 millió volt. A 2020. júliusi kiterjesztést követő félévben ez havi átlagos 3,5 millió üzenetet jelentett, míg 2021. januárban 4,2 millió, illetve az átállási moratórium végéhez közelítve március hónapban már 14,5 millió hibaüzenet keletkezett, és év végéig nagyjából ez a nagyságrend maradt: havonta átlagosan 13,5 millió hibaüzenetet küldött ki a feldolgozó rendszer. 2022-ben a helyzet tovább romlott, ebben az évben a hibaüzenetek száma havonta átlagosan 33,5 millióra emelkedett.
A leggyakrabban előforduló hibaüzenetek között szerepel
– az INCORRECT_SUMMARY_DATA_INVOICE_NET_AMOUNT, azaz, amikor az eredeti (normál vagy gyűjtő) számla összege negatív összeg;
– az INCORRECT_LINE_CALCULATION_NET_AMOUNT, azaz a tétel mennyiségének és egységárának szorzataként számított és az esetleges kedvezményekkel csökkentett nettó érték eltér a tételsorhoz közölt nettó értéktől;
– az INCORRECT_SUMMARY_CALCULATION_VAT_RATE_NET_AMOUNT_HUF_ LINE, azaz a tételsorok nettó értékének összege forintban nem egyezik meg a számlaösszesítőben szereplő forintban megadott nettó értékkel az adott áfakulcs (ideértve a mentesség, hatályon kívüliség, fordított adózás és a kétféle különbözeti adózás esetét is) vonatkozásában;
– az INCORRECT_SUMMARY_CALCULATION_INVOICE_NET_AMOUNT_LINE_ HUF, azaz a számlasor(ok) forintban szereplő nettó értéke(inek) összege eltér a számla forintban megadott nettó értékétől;
– az INCORRECT_SUMMARY_CALCULATION_INVOICE_GROSS_AMOUNT_HUF_ SUMMARY, azaz a számlaösszesítő nettó és az áfaértékek összege forintban eltér a számla forintban megadott bruttó értékétől;
– az INCORRECT_SUMMARY_CALCULATION_INVOICE_VAT_AMOUNT_HUF_ SUMMARY, azaz a számlaösszesítőben szereplő adókulcsonkénti (ideértve a mentesség, hatályon kívüliség, fordított adózás és a kétféle különbözeti adózás jelölését) áfaértékek összege forintban eltér a számla forintban számított áfaértékétől;
– az INCORRECT_SUMMARY_DATA_INVOICE_NET_AMOUNT_HUF, azaz a számla nettó összege és a számla nettó összege forintban eltér egymástól, figyelembe véve az alkalmazott árfolyamot;
– az INCORRECT_SUMMARY_DATA_INVOICE_VAT_RATE_NET_AMOUNT_HUF, azaz a számla adott adómértékhez tartozó értékesítés vagy szolgáltatásnyújtás nettó összege az alkalmazott árfolyammal számolva és nettó összege forintban eltér egymástól;
– az INCORRECT_LINE_CALCULATION_LINE_NET_AMOUNT_HUF, azaz a tétel nettó összege és a tétel forintban feltüntetett nettó összege eltér egymástól, figyelembe véve az alkalmazott árfolyamot.
A fenti üzenetek mindegyike olyan üzleti hibára hívja fel az adatszolgáltató figyelmét, amelynek javítása nem csupán az adatszolgáltatásokat a gépileg segített könyvelésekben felhasználó ügyfelek számára elengedhetetlen, de a bevezetésre kerülő eÁFA-rendszer tekintetében is az.
Az adóhivatal ezeket a hibaüzeneteket folyamatosan követi, és amennyiben azonosítható, hogy a hiba mely számlázóprogram(ok)hoz kapcsolódik, a szoftver fejlesztőjét vagy az adatot szolgáltatót tájékoztatja a hibáról és segít annak elhárításában.
A blokkoló hiba (error) olyan technikai vagy súlyos üzleti hiba, amely megakadályozza az adatszolgáltatás befogadását. Az ebbe a körbe tartozó üzenetek nyomon követése a számlakibocsátó/adatszolgáltató részéről elengedhetetlen, mivel ebben az esetben a jogszabályi kötelezettségeket nem teljesítette. Ezeket az Online Számla rendszer, illetve a legtöbb számlázóprogram piros jelöléssel látja el. Tekintettel arra, hogy az ilyen hibás adatküldések tényleges tartalma a hibákból adódóan nem ismerhető meg, az, hogy ez hány bizonylatot érint, nem vizsgálható, azonban az ilyen típusú üzenettel érintett adatszolgáltatási kísérletek száma még napjainkban is jelentős, havi 2–3,5 millió esetben fordul elő.
Error üzeneteket képez a rendszer abban az esetben, ha az adatküldő azonosítására szolgáló adatokat helytelenül rögzítették a rendszerbe; ha nem a megfelelő (XSD séma) formátumban küldi az adatokat a számlázóprogram; ha egy adott számláról már korábban érkezett adatszolgáltatás; ha az adatszolgáltatás nem tartalmazza a kötelező adatokat (például a nem magánszemély vevő adatát nem tartalmazza); érvénytelen adatot (például nem létező áfakulcsot) tartalmaz; vagy a kiállítás dátuma az adatküldés utáni.
Az adatszolgáltatások jó minősége, a valóságnak megfelelő információ nyújtása fontos, hiszen a korábbiakban már említettek szerint a partnerek számára is biztosított a lehetőség, hogy a rájuk vonatkozóan érkezett adatokat lekérdezzék, ügyviteli rendszereikbe beépítsék, így az adózók nem csupán saját magukat, de partnereiket is kellemetlen helyzetbe hozhatják hibásan, hiányosan vagy egyáltalán nem teljesített adatszolgáltatással.
Új blokkoló üzenet bevezetése 2023. szeptember 18-ától
Egy új error üzenet („INVALID_LINE_OPERATION”) bevezetése történt meg a közelmúltban, amelynek célja az adatszolgáltatások egységesítése és az adattisztaság növelése, amely az eÁFA-rendszer megfelelő működéséhez elengedhetetlen.
Az új blokkoló validációs hibakód 2023. május 15-ére tervezett élesítését a NAV a fejlesztői visszajelzések értékelése és a beérkezett online számlaadat-szolgáltatások elemzése alapján szeptember 18-ára halasztotta, hogy a programok módosításához elegendő idő álljon rendelkezésre.
A változtatásokkal kapcsolatosan 2023 januárjától több cikket is megjelentetett a NAV a honlapján és az Online Számla rendszer éles, illetve tesztfelületén, valamint a GitHub portálon.1 A változásról szóló cikkeken kívül márciusban, illetve augusztusban egy-egy célzott – több mint 2000 címzettnek szóló – levélkampány is megvalósult, amelyekkel a NAV a beérkezett adatszolgáltatások alapján várhatóan érintett adózók, illetve a szoftvereiket fejlesztők figyelmét hívta fel az új validáció bevezetésére.
Az „INVALID_LINE_OPERATION” validáció2 az érvénytelenítő és módosító számlákról teljesített adatszolgáltatások alapszámlát módosító tételsorait vizsgálja. A bevezetés után a számlatétel módosításának jellegét tartalmazó „lineOperation” elem értékeként csak „CREATE” fogadható el. Ha „MODIFY” értéket rögzítenek a tételsorban, akkor az adatszolgáltatást a program elutasítja. A sikertelen adatszolgáltatási kísérletek megelőzése érdekében a NAV a számlázóprogramok fejlesztői számára a módosítás tesztelésének lehetőségét már 2023. február 9-étől elérhetővé tette az Online Számla tesztrendszerben, ahol az elkészült fejlesztések még azok élesítése előtt szabadon kipróbálhatók, szükség esetén pedig javíthatók voltak.
A további halasztás nélkül szeptember 18-án életbe lépett változáshoz kapcsolódóan a várhatóan nagyobb számú adatszolgáltatással érintett adózók, illetve fejlesztőik telefonon is kaptak tájékoztatást. A visszajelzések szerint a fejlesztések elkészültek, és a határidőhöz közeledve már az élesítésükre is sor került, csupán néhány esetben mondták azt az érintettek, hogy még tesztelés alatt áll a programjuk módosított verziója.
Javasolt a validáció bevezetését követően az adatszolgáltatások sikerességének kontrollja, mivel az érvénytelenítő és módosító számlákról teljesített adatszolgáltatások közül akár csak egyetlen számlaadat beérkezésének ellenőrzésével az adózók megelőzhetik, hogy az érintett online számlaadat-szolgáltatásaik hiányozzanak az Online Számla rendszerből. Azért is fontos az ellenőrzés, mert ha az adatszolgáltatás nem teljesül, hibás, hiányos, illetve nem a számla adatait tartalmazza, akkor az adóhatóságnak törvényi felhatalmazás (az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 229. §-a) alapján az eset összes körülményének mérlegelésével lehetősége van mulasztási bírság kiszabására, és a bírság összegének maximuma számlánként akár 500 ezer forint is lehet.
Ellenőrzési tapasztalatok
Az online számlaadat-szolgáltatás bevezetésével és a kötelezetti kör kiterjesztésével az ellenőrzésre történő kiválasztások legnagyobb hányadánál a kockázatok középpontjában az Online Számla rendszerben rögzített adatok által beazonosított eltérések állnak.
Az alapvető devianciák monitoringja alapján az ellenőrzésre okot adó kockázatok körében legnagyobb súllyal – a központi költségvetés bevételeire gyakorolt közvetlen hatásánál fogva – az áfabevallások teljesítése során azonosított hibák állnak: adózók, akik áfabevallásukat nem vagy nullásan adják be, ugyanakkor az online számlaadat-szolgáltatást teljesítik, illetőleg áfabevallási adataik és valamely kontroll – így többek között az Online Számla rendszer – adatai között eltérés tapasztalható. Gyakorlatilag ebben a körben az online számlaadat-szolgáltatásra alapított kiválasztás hatékonysága megkérdőjelezhetetlen.
A valós tevékenységet végző, működő vállalkozások esetében az ellenőrzés az adózók legnagyobb hányada esetében az együttműködést tapasztalja, így a vizsgálatok hatására ezen vállalkozások önként pótolják a bevallásaikat, rendezik a hibákat. A jóhiszemű adózók körében sok esetben a hibák adminisztratív jellegűek, így előfordul, hogy a vizsgált adózók vagy partnereik nem vagy nem teljeskörűen teljesítik online számlaadat-szolgáltatási kötelezettségeiket; illetve a bevallás összesítő jelentéseiben feltüntetett adatok pontatlanok vagy hiányosak; vagy előleg- és sztornó számláikat helytelenül számolják el. Ezekben az esetekben sokszor nem is ellenőrzés elrendelésére kerül sor, hanem támogató eljárást folytat le a hivatal, amelynek során felhívja az adózó figyelmét a hibára, hiányosságra és lehetőséget biztosít az adózó számára annak javítására, pótlásra. Ezekben az eljárásokban a részvétel az adózó részéről önkéntes, azonban eredménytelensége esetén ellenőrzés elrendelése várható.
A támogató eljárások jellemző tapasztalata, hogy a jogkövető adózók azonnal intézkednek a hibák javítása érdekében, sok esetben meg is köszönik a figyelemfelhívást a téves adatszolgáltatásokra. Általánosságban elmondható, hogy amennyiben rendszerszintű hibára hívta fel a hivatal az adózó vagy a programfejlesztő figyelmét, azt követően az a továbbiakban már nem ismétlődött meg.
Kirívó annak a személybiztonsági tevékenységet végző adózónak az esete, akinek bejelentett alkalmazottai nem voltak, valamint az online adatszolgáltatások alapján alvállalkozót sem vett igénybe, így az ellenőrzés a rendelkezésére álló adatok alapján a szolgáltatásokat nem tudta vizsgálni. A revízió nyilatkozatra hívta fel az adózó két vevőjét. Az egyik vevő a nyilatkozata helyett megküldte a feljegyzéseit, amely szerint felülvizsgálta a befogadott számlákat, és mivel a partnere az áfabevallási kötelezettségének nem tett eleget, valamint az adószáma időközben törlésre került, ezért ezen számlák után költséget nem kívánt elszámolni és áfát sem levonásba helyezni. A bevallásait a vizsgálat időtartama alatt önellenőrizte. Az önellenőrzés alapján nemcsak e kft. számlái után levonásba helyezett áfát önellenőrizte, hanem más cégek számláit is kiszedte, és nemcsak a vizsgált időszakra vonatkozóan; amelynek eredményeképpen 341 millió forint kötelezettségnövekedést vallott, amelyet be is fizetett. Ezt követően maga a vizsgált kft. is benyújtotta a hiányzó áfabevallásait (nem csak a vizsgálat időszakra), amelyekben mindösszesen 392 millió forint fizetendő adót vallott.
A központi költségvetésnek kárt okozó, csalárd adózói kör kiszűrésében az Online Számla rendszer által biztosított adatvagyon szintén kulcsfontosságú szerepet tölt be. Az adatszolgáltatások és az adóhatósági nyilvántartások közötti eltérések kimutatásával, az összevetett adatok elemzésével már az ellenőrzést megelőzően megtörténik az adózó vagy partnere, vagy akár egy egész adózói kör (számlázási láncolatok) gazdasági tevékenységében megbújó kockázatok feltérképezése. Ez lehetőséget biztosít a revízió részére, hogy már a vizsgálatot megelőzően az adózóra vagy adózókra vonatkozó releváns információkat begyűjtse, elemezze, számlázási láncolatok esetében a lánc tagjainak szerepét beazonosítsa, a láncolatokban bekövetkező változásokat jelenidőben nyomon kövesse, ezzel összeállítva az ellenőrizendő adózók körét, módszerét és ütemtervét.
Összességében tehát, az Online Számla rendszer adatainak rendkívül nagy szerepe van a költségvetési bevételek biztosításában. A jóhiszemű adózók körében a hibafeltárások és azok rendezése a hivatal segítő jellegű fellépése és az adózói együttműködés következtében gyors és hatékony.
Jancsó Zsuzsanna és dr. Szőke Ákos cikkében, amely az Adó szaklap 2023/11-12. számában jelent meg, olvashat még az online számlaadat-szolgáltatás történetéről, a számlaadat-szolgáltatás tartalmáról és az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítési módjairól is.
