Beszámoló-közzététel: kerüljük el a büntetést!

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A beszámoló nyilvánosságra hozatalának kötelezettsége a számviteli törvény gazdálkodókat érintő egyik legfontosabb elvárása, amelynek elmulasztásához mind adójogi, mind cégjogi és esetenként még büntetőjogi szankciókat is fűznek a jogszabályok.

A számviteli törvény alapján a kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozónak az adott üzleti év mérlegfordulónapját követően 5 hónapos határidő áll rendelkezésre, hogy letétbe helyezze és közzétegye a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót.

A beszámolót a cég képviselőjének kell elektronikusan elküldenie a kormányzati portálon keresztül a céginformációs szolgálat részére. Az adatok megadása egy „EB” jelű elektronikus űrlapon történik, amelyhez csatolni szükséges a törvényben meghatározott mellékleteket – PDF-formátumban –, illetve a közzétételi költségtérítési díj befizetéséről szóló, MÁK által kibocsátott tanúsító igazolást.

Ezt követően a kormányzati portál továbbítja a beszámolót a céginformációs szolgálat részére, amely a továbbiakban az „EB” jelű adatlapot továbbítja az állami adóhatóság felé. Az adóhatóság az adatlapok feldolgozását követően összeveti a beérkezett űrlapokat és a nyilvántartott kötelezetti kört, így állapítható meg, hogy ki mulasztotta el határidőben benyújtani a beszámolóját.

Adójogi szankciók

Mulasztási bírság: Amennyiben az adózó nem tesz eleget a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, az adóhatóság 30 napos határidő tűzésével 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírság kiszabása mellett felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére. Ha az adózó a felhívás szerinti határidőben a kötelezettség teljesítését nem pótolja, az állami adóhatóság a határidő elteltét követő napon 60 napos határidő tűzésével 1 millió forint mulasztási bírság kiszabása mellett ismételten felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére.

Adószám törlése: Ha az adózó a beszámoló letétbe helyezési, illetve közzétételi kötelezettségének az ismételt felhívásban szereplő határidőn belül sem tesz eleget, az állami adóhatóság az adózó adószámát felfüggesztés nélkül hivatalból törli, erről a cégbíróságot elektronikus úton haladéktalanul értesíti, és kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását.

Cégbírósági szankciók

Megszüntetés és felügyeleti illeték: A cégbíróság – az adóhatóság kezdeményezésére hivatalból – a céggel szemben törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez. A törvényességi felügyeleti eljárás során a cégbíróság ismételten felhívja a céget a kötelezettség teljesítésére. Ha ennek a kötelezettségének a cég nem tett eleget, akkor a cégbíróság legkésőbb az állami adóhatóság elektronikus értesítésének érkezésétől számított 20 munkanapon belül felügyeleti illeték kiszabása mellett a céget megszűntnek nyilvánítja. Az illetéktörvényben szabályozott felügyeleti illeték jelenleg hatályos értéke 50 ezer forint.

Kényszertörlési eljárás: Miután a cégbíróság a céget megszűntnek nyilvánította, megindítja a kényszertörlési eljárást, amely során teljes vagyonfeltárásra kerül sor.

1. Ha a közzétételt követően a céggel szemben követelés bejelentésére nem került sor, és a cég vagyonával kapcsolatos információ sem érkezett, a cégbíróság a céget törli a cégjegyzékből.
2. Ha a cégbíróság ugyan tudomást szerzett a céggel szemben fennálló követelésről, de az információk alapján az állapítható meg, hogy a cég vagyona előreláthatólag nem fedezi még a várható költségeket sem, vagy a cég vagyona nem fellelhető, a cégbíróság törli a céget. Az első két esetben – a törléssel egyidejűleg – a cégbíróság elrendeli az egyedüli vagy többségi befolyással rendelkező tag, illetve vezető tisztségviselő eltiltását.
3. Amennyiben a céggel szemben követelés bejelentésére került sor, és az állapítható meg, hogy a cég vagyona előreláthatóan fedezi a felszámolási költségeket, vagy a cégnek valószínűsíthetőleg fedezetelvonó ügylet miatt nincs vagyona, a cégbíróság a kényszertörlési eljárást megszünteti, és kezdeményezi a cég ellen a felszámolási eljárás megindítását.
4. Ha a cég nem rendelkezik hitelezőkkel, viszont fellelhető vagyona van, a cégbíróság rendelkezik a vagyon felosztásáról.

Büntetőjogi szankciók

A Büntető Törvénykönyv szerint aki a számviteli törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírt beszámolókészítési, könyvvezetési, könyvvizsgálati kötelezettségét – akár szándékosan, akár gondatlanul – megszegi, és ezzel a vagyoni helyzetének áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsítja, vagy az adott üzleti évet érintően a számviteli törvény szerinti megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéz elő, bűncselekményt követ el. E bűncselekmény tettese elsősorban a beszámoló letétbe helyezéséért és közzétételért felelős személy, vagyis a cég képviselője lehet, illetve az, aki jogszabály alapján e kötelezettség teljesítéséért szintén felelt.

A beszámoló közzétételének és letétbehelyezésének elmulasztásához fűződő szankciókról Dr. Sramkó Szilvia ír részletesen a Számviteli Tanácsadó 2013/05. számában megjelent cikkében.

Mérlegképes Kreditkártya
Szerezze meg Ön is kötelező kreditpontjait Kiadónk minőségi képzésein! További részletekért kattintson ide! Rodin mérlegképes kreditpontos rendezvények – további részletek itt. A Complex Kiadó kreditpontot érő kiadványai

 

---