Drága lesz a biztosítóknak az IFRS


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A globális biztosítók harmada több mint 50 millió eurót irányoz elő az implementációra, a Deloitte legfrissebb kutatásai szerint.

A kihívások ellenére a biztosítótársaságok 90 százaléka biztos benne, hogy meg fog felelni az IFRS előírásoknak a 2021. január 1-es hatályba lépésig. A Deloitte legfrissebb kutatása szerint a globális biztosítótársaságok több mint harmada 50 millió euró feletti összeget irányoz elő az IFRS 17 közelgő implementációjára.

Az Economist Intelligence Unit felmérése kiemeli, hogy a globális biztosítók kiadásainak jelentős része a technológiai beruházásokra összpontosul. A kutatás szerint 87 százalékuk fejleszteni kívánja a rendszereit a 2021-es életbe lépés előtt.

„A 2017 májusában nyilvánosságra hozott, régóta várt standard célja, hogy valamennyi biztosítási szerződéstípus számára egységes követelményeket teremtsen a pénzügyi beszámolókra vonatkozóan. Ahhoz, hogy megfeleljenek, a biztosítóknak részletesebb adatokra és átfogóbb számításokra lenne szükségük, jelentősen többre, mint ami a jelenlegi könyvelési gyakorlathoz szükséges. Felmérésünk azt mutatja, hogy a biztosítók többsége időt és pénzt nem kímélve dolgozik azért, hogy időben megfeleljen a szabályoknak” – mondta el Hauer Judit, a Deloitte Aktuárius és Biztosítási Megoldások csoportjának vezetője.

Az öt évvel ezelőtti, a végleges standard kihirdetése előtt végzett Deloitte kutatás azt mutatta, hogy a biztosítóknak csupán 7 százaléka tervezett 50 millió eurónál többet költeni.

„A jelentős és egyre növekvő költségek ellenére azt látjuk, hogy a megkérdezett biztosítók 90 százaléka biztos abban, hogy tartani fogja a határidőt Az IFRS 17 szabályozás fontos lépés az egységes, univerzális könyvelési nyelv eléréséhez, ugyanis javítja az átláthatóságot és az összehasonlíthatóságot” – tette hozzá Hauer Judit.

„A technológiai beruházások mellett a biztosítók specialistákat is szívesen alkalmaznak, hogy támogassák a hatékonyabb együttműködést a pénzügyi, aktuáriusi és egyéb osztályok között. A munkaerőhiánnyal azonban nekik is meg kell küzdeniük: az aktuáriusi és könyvelői szakértelemmel rendelkezők piacán a fő nehézség, hogy a standard betartásához szükséges adatok különböző helyről származhatnak és új módszerekkel kell feldolgozni azokat” – mondta el Mérth Balázs, a Deloitte Pénzintézeti szektorának vezetője.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)

2024. június 18.

A pénztárérték-változáshoz kapcsolódó adóalap-korrekciók a kisvállalati adóban (I. rész)

Bár a kisvállalati adóban 2017. január 1-je óta már nem a pénzforgalmi szemlélet érvényesül az adóalap meghatározása során, mégis létezik olyan korrekciós tétel, amely a pénzmozgáshoz, a pénztár nyitó és záró értékéhez kapcsolódik, és „páros” formában szerepel a jogszabályban (tehát van adóalap-növelő-, és csökkentő verziója is, a pénztárérték változásának előjelétől függően).