Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az oktatás a világon mindenhol a versenyképesség záloga, a fejlődés egyik legfőbb hajtóereje; alkalmazkodás a globalizált, modern világ adta követelményekhez. Az ismeretek megszerzésének számtalan útja, módja technikája létezik, amelyek alkalmazása jelentős részben a tanulni vágyó szakmai értékrendszerétől, attitűdjétől, készségétől függ.
A Magyar Könyvvizsgálói Kamara XXV. konferenciájának számos előadása mutatott rá arra, hogy az egyes generációkat a közös gondolkodás, a közös munka, egymás tanítása, az értékek és a közösen megélt élmények fűzik össze. A számviteli-, adózási-, belső ellenőri-, könyvvizsgálati szakmák az elmúlt évtizedek alatt sokat változtak, számos (külön) úton próbált elindulni, ezért a szakterületet ma már rendkívül nehéz egységesnek tekinteni. Az egyes külön utak az érdekek és ellenérdekek, a módszerek, az iskolák, oktatók, generációs különbségek, megrendelői igények és oktatási technikák mentén alakultak ki. Sokan és sokszor azt is elfelejtették, hogy az oktatásnak mindenkor olyan integráló szerepe lehet, amely elmossa a generációk közötti különbséget, egyúttal a szakmai követelmények minél jobb szinten történő megismerése, elsajátítása által generációkon belül fellelhető kohéziós kapcsolatokat keletkeztet.
Ez a kohéziós kapcsolat a szakmai kompetencia, amely által a jól képzettek megjelenhetnek a hazai és a nemzetközi munkaerőpiacon, fontos szerepet kaphatnak az egyes nemzetgazdaságok, saját és családjuk sorsának alakításában.
A számviteli szaktudás az a képesség, amely során az adott feladat egy meghatározott standard (jogszabály, útmutató) előírásai figyelembevételével kerül végrehajtásra. A szakmai kompetencia alkotóelemei a szaktudás, a szakmai készségek és a szakmai értékrendszer, etika és attitűd, amelyek sajátos, arányos keveréke biztosítja az egyén sikeres szakmai munkáját.
A szakmai felkészülés legjobb eszköze az oktatásban való tudatos részvétel, az oktatási anyag, a képző intézmény, az előadó és az alkalmazott módszer tudatos kiválasztása, ezek kombinációja az egész életen át tartó tanulás folyamatában.
Az egész életen át tartó tanulás nem más, mint a tudástársadalomban való részvételhez szükséges ismeretek, készségek megszerzése és annak folyamatos frissítése.
A számviteli szakma művelőinek továbbra is részt kell venniük tehát az egész életen át tartó tanulás folyamatában, amire a szakmai továbbképzési kötelezettségek teljesítése mellett azért is szükségük van, hogy a betöltött feladatköreik szempontjából releváns szakmai kompetenciájukat ténylegesen szinten tudják tartani. Mindemellett a globalizált, a digitalizáció vívmányait alkalmazó munkahelyi környezetben bekövetkezett változások azt is megkövetelhetik, hogy a számviteli szolgáltatással, adótanácsadással, szakértéssel, ellenőrzéssel foglalkozó Kollégák szakmai kompetenciájuk rendszerszerű fejlesztése mellett további, új kompetenciákat sajátítsanak el. Csak az alapos tudással, korszerű ismeretekkel rendelkezők tudnak aktív részesei lenni a szakmai társadalomnak. Ők lesznek képesek saját életminőségük növelésére, hatékony problémamegoldásra, csoportmunkára, s ők rendelkeznek majd azokkal a motivációs készségekkel, amelyek segítségével megtalálhatják áhított helyüket a munkaerőpiacon.
Ma már senki nem vitatja, hogy a felnövekvő generáció versenyképessége, munkaerő-piaci esélyei szempontjából is elkerülhetetlen a számvitelre alapuló szakmák oktatási rendszerének átalakítása.
Olyan új kompetenciák elsajátítása válik szükségessé, mint a felhőalapú szolgáltatások igénybevétele, a GDPR, (General Data Protection Regulation), PMT-ből (a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény) adódó kötelezettségek betartása, vagy az XML, az Excel és a pivot készség szintű alkalmazása. Természetes az elektronikus ügyintézésre, s az online ismeretfelvételre való képesség.
A szakmai fejlesztés, továbbképzés melletti elkötelezettség persze önmagában sajnos nem garantálja azt, hogy a számviteli szolgáltatók és szolgáltatásnyújtás kapcsolódó résztvevői valóban magas színvonalon sajátították el a szakmát, és ezáltal magas szintű szakmai szolgáltatást fognak nyújtani. Ez utóbbihoz ráadásul szükséges az etikus magatartás, a szakmai ítélőképesség, az objektív hozzáállás és a megfelelő szintű ellenőrzés is. A sajnálatos tapasztalatok szerint nem szükségszerű, hogy az a számviteli szolgáltató, adótanácsadó, könyvvizsgáló, aki részt vesz a szakmai továbbképzésben, egyúttal teljes körűen hasznosítani tudja majd azt a munkája során – ez az egyes Kollégák tanulási képességeitől és tanulás iránti elkötelezettségétől is függ.
A képző intézetek ezért is elkötelezettek abban, hogy lehetővé tegyék a számviteli szolgáltatók számára a munkájukhoz szükséges szakmai kompetencia fejlesztését, szinten tartását. A változó körülményekhez való alkalmazkodás a bekövetkezett változások miatt is fontos a rendszeres önfejlesztés, a megfelelő továbbképzések kiválasztása magunk, vagy munkatársaink számára. Ez a művelt szakterülettől függően akár az ágazatban egy új szakma elsajátításának igényét is felvetheti, mondjuk a nemzetközi számvitel (IFRS), az államháztartási számvitel, az adózás, vagy a könyvvizsgálat világában, ám jogi szaktudásunk, informatikai, vagy nyelvi képességeink fejlesztése is hasznos lehet.
A munkaerő-piaci érvényesülést, szakmai sikereket is biztosító, hasznos képzések, illetve testhezálló képzési formák kiválasztásához is sok sikert kívánok minden kedves Kollégának az idei évben!
A cikk szerzője Dr. Hegedűs Mihály, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara oktatási alelnöke.
