Egyéni vállalkozó ingatlanbérbeadása magánszemélyként (I. rész)
Hogyan kell kezelni az adójogban, ha egyéni vállalkozó a vállalkozásába be nem vont ingatlant ad bérbe?
Kapcsolódó termékek: Számviteli kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Számviteli Tanácsadó 2013/10. számában megjelent esettanulmány az online pénztárgépek beszerzéséhez nyújtott támogatás számviteli elszámolására ad mintát.
Könyvviteli elszámolás az eladónál
Az eladónál a számla alapján a teljes, támogatással nem csökkentett – általános forgalmi adót nem tartalmazó – eladási árat a számviteli elszámolásban az értékesítés nettó árbevételeként, a hozzá kapcsolódó áfát pedig fizetendő áfaként kell könyvelni.
A számlában szereplő támogatási összeg úgy csökkenti az üzemeltető által fizetendő összeget, hogy az üzemeltetőnek a támogatás összegében fennálló, állammal szembeni követelését névértéken engedményezi az eladóra azért, hogy az eladó ezen követelés átvételéből származó kötelezettségét be tudja számítani a pénztárgép eladása miatt az üzemeltetővel szemben fennálló követelésébe. Az engedményezés és a beszámítás jogszabály alapján automatikusan elvégzendő művelet, arról – a pénztárgép értékesítésről kiállított számlában való feltüntetésen kívül – külön számviteli bizonylatot nem kell kiállítani.
A beszámítás után a pénztárgép fennmaradó eladási árát pénzeszközzel (vagy bármely más elfogadott módon) rendezni kell.
Könyvviteli elszámolás az üzemeltetőnél (vevőnél)
A vevőnél a pénztárgépet beruházásként a teljes – támogatással nem csökkentett – számla szerinti értéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni.
A pénztárgép beszerzéséhez kapott támogatást fejlesztési célra kapott támogatásként kell a rendkívüli bevételek között kimutatni, és azt a számviteli törvény szabályai szerint időbelileg elhatárolni, majd feloldani.
A pénztárgép számla szerinti vételárából a támogatás összegének megfelelő részt nem kell a vevőnek kifizetnie, hanem azt a jogszabály [a 16/2013. (VI. 3.) NGM rendelet] előírása alapján az eladóra engedményezettnek és a számla szerint fizetendő összegbe beszámítottnak kell tekinteni.
Az online pénztárgépekhez kapcsolódó támogatás számviteli elszámolását könyvelési tételekkel, számpéldával Tóth Mihály mutatja be a Számviteli Tanácsadó 2013/10. számában megjelent esettanulmányában.
Hogyan kell kezelni az adójogban, ha egyéni vállalkozó a vállalkozásába be nem vont ingatlant ad bérbe?
Az elmúlt években több jelentős változás történt a szakterületünkön, amelyek jelentősen átalakították a pénzügyi ágazat képzéseit is. A legjelentősebb átalakulás azonban még előttünk áll, hiszen 2024. július 1-jétől a mérlegképes könyvelői, adótanácsadói és okleveles adószakértői képzések már csak az új, hatósági képzési rendszerben indulhatnak. Cikkünkben áttekintjük az érintett képzések múltját és jelenét, és a legfontosabb tudnivalókat az új hatósági képzési és vizsgáztatási rendszerről.
Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!