Könnyebb osztalékelőleget fizetni

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kevesebb adminisztrációval lehet osztalékelőleget fizetni az idén hatályba lépett szabályok alapján akkor is, ha a gazdálkodó szervezet tulajdonosai korábban, a beszámoló elfogadásakor nem szavaztak meg osztalékot, vagy valamiért utólag válik szükségessé az osztalékfizetés – írja friss blogbejegyzésében az RSM DTM tanácsadó cég.

Osztalékelőleget eddig csak közbenső mérleg alapján lehetett kifizetni, amelyet kötelező könyvvizsgálat esetében a könyvvizsgálónak is jóvá kellett hagynia. A friss szabályváltozás nyomán a számviteli törvény szerinti beszámoló mérleg-fordulónapját követő 6 hónapon belül az adott évre szóló beszámoló alapján is lehet osztalékelőleget fizetni – olvasható a bejegyzésben.

Az osztalék elsődlegesen a tárgyévi adózott eredményből származik. Amennyiben a társaság rendelkezik szabad eredménytartalékkal, akkor döntése alapján az adózott eredményt azzal kiegészítheti. A kifizethető osztalék maximális összege tehát az eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredmény.

Az osztalék kifizetés mértékét befolyásolja továbbá a számviteli törvény által definiált korlát. Maximális osztalékot a társaság legfőbb szerve akkor hagyhat jóvá, ha az osztalék figyelembevétele után a lekötött tartalékkal és az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege (vagyis a korrigált saját tőke) nem csökken a társaság jegyzett tőkéje alá.

Az eredménykimutatásba az osztalékról szóló döntésnek megfelelően kell beállítani az értékeket: eredménytartalék-igénybevételként az eredménytartalékból az osztalékra igénybe vett összeget, jóváhagyott osztalékként az adózott eredmény és a figyelembe vett eredménytartalék együttes összegét.

---