Legyünk szkeptikusak a könyvvizsgálat során!


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A jelenlegi bizonytalan gazdasági környezet új kihívásokat jelent mind a beszámoló készítői, mind a könyvvizsgálók számára, amely egyúttal előtérbe helyezi a könyvvizsgálói szkepticizmus fontosságát.


A szakmai szkepticizmus fogalma

A 200. témaszámú A független könyvvizsgáló átfogó céljai és a könyvvizsgálatnak a nemzetközi könyvvizsgálati standardokkal összhangban történő végrehajtása című nemzetközi könyvvizsgálati standard előírja, hogy a könyvvizsgáló szakmai szkepticizmust alkalmazzon a könyvvizsgálat tervezése és végrehajtása során. Ennek célja a lényeges hiba kockázatának csökkentése a pénzügyi kimutatásokban. Mint hozzáállás, a szakmai szkepticizmus arra készteti a könyvvizsgálót, hogy a kapott információk figyelembevételekor és a következtetések levonása során megkérdőjelező magatartást tanúsítson.

Csalási kockázatok

Az elmúlt években tapasztalt kedvezőtlen gazdasági környezeti hatások felerősítették a pénzügyi kimutatásokban bemutatott tranzakciók „kreatív” elszámolását, valamint az árbevétel és eredmény folyamatos növekedését mutató trendek érdekében történő manipulációját – vagyis a csalás kockázatát. A csalásból eredő lényeges hibás állítások kockázatának felmérésénél a szakmai szkepticizmusnak különleges jelentősége van. A 240. témaszámú A könyvvizsgáló csalással összefüggő felelőssége a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatánál című nemzetközi könyvvizsgálati standard előírja, hogy a könyvvizsgálónak fenn kell tartania a szakmai szkepticizmust az egész könyvvizsgálat során, folyamatosan figyelembe véve, hogy csalásból eredő lényeges hibás állítás állhat fenn annak ellenére, hogy a könyvvizsgáló a vezető tisztségviselőket őszinte és tisztességes személyeknek ismerte meg.

Kapcsolódó kiadványok és konferenciák:

Egyéb kiemelten fontos könyvvizsgálati területek

A csalásból fakadó lényeges hibás állítások kockázata mellett a szakmai szkepticizmus különösen fontos azokon a könyvvizsgálati területeken, amelyek komplexek, lényegesek és jelentős megítélés tárgyai. Ilyenek lehetnek:

  • a számviteli becslések, beleértve a valós érték meghatározására vonatkozó becsléseket és a vonatkozó közzétételeket,
  • a kapcsolt felek azonosítása és közzététele,
  • a vállalkozás folytatása elvének érvényesülése.

A könyvvizsgálói szakmai szkepticizmus gyakorlati tapasztalatairól Hokky Marianne ír a Számviteli Tanácsadó 2012/9. számában megjelent cikkében.

Elfelejtette?
Semmi sincs veszve!

Ősszel is indítunk Mérlegképes képzést! Naptárért kattintson >>>


Kapcsolódó cikkek

2024. június 14.

KPMG: a mesterséges intelligencia korszakába lép az audit

Valódi forradalmat indít a pénzügyi jelentéstétel és a könyvvizsgálat területén a mesterséges intelligencia: a vállalatok csaknem háromnegyede valamilyen szinten már most is alkalmazza ezt pénzügyi beszámolói elkészítéséhez, és ez az arány három éven belül 99 százalékra emelkedik majd – közölte a KPMG legújabb kutatása alapján pénteken.

2024. május 8.

Kisokos a selejtezésről

A selejtezésre vonatkozó részletes szabályok önálló selejtezési szabályzatban, illetve a leltározási és leltárkészítési szabályzat részeként is kialakíthatók a vállalkozás méretétől, összetettségétől, az eszközállomány nagyságától függően.