Megjósolható a csőd? (x)


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Csődmodelleket ismertet és azok besorolási eredményeit értékeli legfrissebb számában a Számviteli tanácsadó; a 2015/12-es lapszámot itt rendelheti meg.


Az elmúlt év pénzpiaci botrányai, és az a tény, hogy évente több mint 10 ezer felszámolási eljárás indul, ismét ráirányítja a figyelmet a vállalkozások pénzügyi helyzetének alaposabb elemzésére, a komoly matematikai-statisztika alapokon nyugvó csődelőrejelzésre. A Számviteli tanácsadó legfrissebb számában megjelent „Csődelőrejelzés és a pénzügyi kimutatások” című írás a csődmodellek ismertetésén túl választ ad arra a kérdésre, hogy a megjelenítési kritériumok értő kezelése képes-e javítani a modellek besorolási eredményét.

„Az apport könyvelése, osztalék miatti átsorolások és a belföldi napidíj elszámolása” című cikk három esetet elemez. Az elsőben a gazdasági társaságba apportként bevitt tárgyi eszközök könyvelését mutatja be 2016. január 1-jétől; a második példa a 2015-ben jóváhagyott osztalék miatti átsorolások eseteit szemlélteti a 2016-os üzleti év beszámolójának bázisadatainál; a harmadik példa a belföldi napidíjak elszámolásával, annak adózási kérdéseivel foglalkozik.

Az adóhatóság feladatkörében eljárva jogosult végrehajtási eljárás megindítására, amennyiben az adózó önként, az esedékességkor nem teljesíti a fizetési kötelezettségét. A végrehajtás foganatosítására több lehetőség is rendelkezésre áll, amelyek közül az adóhatóság a jogszabályban előírt feltételek és saját mérlegelése alapján választhat. „A végrehajtás formái az adóeljárásban” című írásában a szerző a végrehajtás lehetséges formáit tekinti át.

A Számviteli tanácsadó év végi számában a fentieken túl olvashat még arról, miként kell a pénzügyi instrumentumokat csoportosítani és elsőként értékelni IFRS 9 szerint, arról is, hogy melyek a pénzügyi vállalkozások működési kockázatai a „going concern” jegyében, valamint arról is, hogy mik a devizás követelések év végi értékelésének érdekességei.

A Számviteli tanácsadó 2015/12. számát itt rendelheti meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 9.

A részesedés kivezetéséhez kapcsolódó adóalap-csökkentés a társasági adóban

Ha a részesedést értékesítik és a tulajdonos társaságnál árfolyamnyereség keletkezik, az társaságiadó-alapot képez és meg kell fizetni utána az adót, kivéve, ha bejelentett részesedés értékesítésére kerül sor, amelyet a tulajdonos a kivezetést megelőzően legalább egy évig folyamatosan az eszközei között nyilvántartott. Ebben az esetben a keletkezett árfolyamnyereséggel csökkenthető az adózás előtti eredmény.