Mit írjunk a számlára, ha nem kell áfát felszámítanunk? (V. rész)

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Amikor számlakibocsátásról beszélünk, a köznyelvben gyakran az “áfás számla” kifejezést használjuk. A számlákon ugyanakkor nem mindig szerepel áthárított áfa. Ennek viszont többféle oka is lehet, a számlán pedig megfelelően kell feltüntetni azt, hogy miért nem hárítottunk át áfát az üzleti partnerre. A vállalkozások számára gyakran nem egyértelműek az egyes esetkörök közötti különbségek, ami sokszor hibás számlázáshoz vezet. Cikksorozatunk záró részében egyes speciális esetkörökkel foglalkozunk, amikor az egyébként áfás ügyletről kiállított számlán nem szerepelhet áthárított áfa, végül pedig kitérünk arra, miért nem helyes „0%-os” áfát feltüntetni a számlán.

Speciális esetkörök

A jogalkotó meghatározott egyes olyan esetköröket is, amikor valamilyen okból az egyébként áfás ügyletről nem kell áfás számlát kibocsátani.

Dohánygyártmányok

Az Áfa tv. 3. § b) pontja kimondja, hogy az Áfa tv. rendelkezéseit a Jöt. hatálya alá tartozó dohánygyártmányokra abban az esetben kell alkalmazni, ha arról a Jöt. kifejezetten rendelkezik.

Az áfa a Jöt. 3. § (1) bekezdés a) pontjának és a 147. § (1) bekezdésének előírásaiból adódóan dohánygyártmányok esetén egyfázisú.

A Jöt. 147. § (3) bekezdése értelmében az áfa-alany a dohánygyártmányok értékesítése tekintetében az Áfa tv. szerinti számlaadási kötelezettségének olyan módon tesz eleget, hogy ezen termékértékesítéséről kibocsátott számlában, egyszerűsített számlában nem tüntethet fel áthárított általános forgalmi adót, felszámított általánosforgalmiadó-mértéket és annak az általános forgalmi adót is tartalmazó ellenértékre vetített százalékértékét.

A dohánygyártmányok értékesítése tehát áfa-köteles körbe tartozik, de speciális, egyfázisú áfa vonatkozik rá, nem a magyar áfa-rendszerre jellemző többfázisú hozzáadottérték-adó. Ehhez igazodik a számlázás is: a számlán nem szerepelhet áthárított áfa illetve áfa-mérték.

Különbözeti adózás

A használt ingóságokra, műalkotásokra, gyűjteménydarabokra és régiségekre vonatkozóan az Áfa tv. XVI. Fejezete speciális adózási szabályokat ír elő. Ezek viszonteladó illetve nyilvános árverés szervezője általi értékesítésére ún. árrésadózás (korábbi nevén különbözeti adózás) vonatkozik, aminek a lényege, hogy a termék értékesítési árából a beszerzési árat kivonva kapjuk meg az árrést, és ebből kell “visszafelé számolva” meghatározni az árrésre jutó adó összegét. Ha tehát az értékesítési ár 120.000 Ft volt, a beszerzési ár 100.000 Ft, és az adott termék a főszabály szerinti 27 százalékos adókulcs alá tartozik, akkor az árrés (120.000-100.000=) 20.000 Ft. Ekkor az árrésre jutó áfa az árrés 21,26 százaléka: (20.000×21,26/100=) 4.252 Ft, míg az adó alapja az árrésnek az adóval csökkentett összege: (20.000-4.252=) 15.748 Ft.

Az Áfa tv. ezzel összhangban kimondja, hogy az egyedi, illetőleg globális nyilvántartáson alapuló módszert alkalmazó viszonteladó (illetve a nyilvános árverés szervezője) ilyen minőségében kizárólag olyan számla kibocsátásáról gondoskodhat, amelyben áthárított adó, illetőleg a 83. §-ban meghatározott százalékérték nem szerepel.

2012-ig elegendő volt bármilyen egyértelmű utalás arra, hogy a XVI. fejezet szerinti különös szabályok vonatkoztak az értékesítésre. 2013-tól azonban az Áfa tv. 169. § q) pontja előírja, hogy a különbözeti adózás alá eső termék értékesítésekor a termékkategóriának megfelelően a „különbözet szerinti szabályozás – használt cikkek” vagy a „különbözet szerinti szabályozás – műalkotások”, vagy a „különbözet szerinti szabályozás – gyűjteménydarabok és régiségek” kifejezések közül a megfelelő kifejezést kell szerepeltetni. Mindazonáltal az adóhatóság a gyakorlatban általában elfogadja azt is, ha nem szó szerint a törvényben előírt kitételt tünteti fel a számlakibocsátó, de tartalmilag egyértelműen kiderül, hogy az Áfa tv. XVI. Fejezete szerinti árrésadózás alá eső értékesítést bizonylatol a számla.

Megjegyzendő, hogy az Áfa tv. lehetőséget ad arra, hogy a viszonteladó a XVI. Fejezet különös szabályai helyett az általános szabályok szerinti adózást válassza. Ez esetben természetesen a számlázást is az általános szabályok szerint kell végeznie, tehát a megfelelő áfakulcsot és az áthárított adót fel kell tüntetnie a számlán, viszont nincs helye a különös szabályokra vonatkozó hivatkozás szerepeltetésének a bizonylaton.

Kompenzációs felár

Az Áfa tv. XIV. Fejezete az ott felsorolt körbe tartozó mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyokra vonatkozóan határoz meg különös szabályokat. A különös szabályok hatálya alá tartozó adóalany értékesítései után kompenzációs felár megtéríttetésére tarthat igényt. A kompenzációs felár “kiváltja” az áfát, ezért a különleges jogállású adóalanyoknak sem adófizetési kötelezettségük nincs, sem levonási jogot nem gyakorolhatnak.

A kompenzációs felár mértéke a kompenzációs felár alapjának 12 százaléka növény vagy növényi termék értékesítése esetén, és 7 százalék állat, állati eredetű termék és mezőgazdasági szolgáltatások esetén.

Az Áfa tv. kimondja, hogy a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany a kompenzációs felárat terméke értékesítésének, szolgáltatása nyújtásának teljesítésével hárítja át. Ez azonban nem a klasszikus értelemben vett, számlán történő áfa-áthárítást jelent. Amennyiben a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője belföldön nyilvántartásba vett, de nem mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany, akkor számla kibocsátására egyáltalán nem is kerül sor, az ügylet bizonylata ekkor a felvásárló által kiállított felvásárlási okirat. Ha pedig más személy, szervezet részére történik az értékesítés, a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany a számlakibocsátási kötelezettségének úgy tesz eleget, hogy az adóalap helyett a kompenzációs felár alapját,az alkalmazott adómértéke helyett az alkalmazott kompenzációs felár mértékét (12 vagy 7%), az áthárított adó helyett pedig az áthárított kompenzációs felárat tünteti fel. Ekkor tehát van számla, de azon nem kerül sor áfa áthárítására.

A mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany is választhatja a különös szabályok helyett az általános szabályok alkalmazását, mely esetben az általános szabályok szerint is kell számláznia.

“0%-os áfa”

Egyes számlakibocsátók az áfát nem tartalmazó számláikon “0%-os” áfát szerepeltetnek, ez azonban magyar számlázási előírások alá eső bizonylatolás esetén a cikksorozatunkban leírt ügyletek mindegyike tekintetében hibás gyakorlatnak minősül. Az Áfa tv. 82. §-a értelmében ugyanis Magyarországon jelenleg

• a főszabály szerinti adókulcs 27 százalék,
• az Áfa tv. 3. számú mellékletében felsorolt termékek, szolgáltatások esetében az adó mértéke az adó alapjának 5 százaléka,
• a 3/A. számú mellékletben felsorolt termékek, szolgáltatások esetében pedig az adómérték az adó alapjának 18 százaléka.

0 százalékos áfakulcsot a hatályos magyar szabályozás nem ismer, ezért annak a számlán történő feltüntetése nem felel meg a jogszabályi előírásoknak.

Az áfát nem tartalmazó számlát a fentiek alapján mindig annak megfelelően kell kitölteni, hogy miért nem került sor adó számlán történő áthárítására az ügylethez kapcsolódóan.