PTGSZLAH és az átutalásos számlák – tisztázzuk az előírásokat!


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A jogszabályok bizonyos tevékenységi körök végzése esetén előírják a pénztárgép kötelező használatát. A pénztárgép használata helyett azonban lehetőség van arra, hogy a gépi nyugta helyett számlát állítsunk ki a vevőnek, ám ez esetben a számla minden adatáról adatszolgáltatást kell teljesíteni a NAV részére a következő hó 15-ig. Gyakran felmerül a kérdés, hogy az átutalásos számláknak is szerepelnie kell-e az adatszolgáltatásban? A válasz egyszerű, a magyarázat kicsit bonyolultabb. Nézzük!

A pénztárgép használatára kötelezettek köre

A pénztárgép által kibocsátott bizonylatok gépi nyugtának minősülnek. Ez pedig azt jelenti, hogy aki gépi nyugtaadásra kötelezett, az nem adhat kézi nyugtát (nyugtatömbből). A 48/2013. (XI.15.) NGM rendelet 1. melléklete sorolja fel azon tevékenységi köröket, amelyek végzése pénztárgép használathoz kötött, tehát e tevékenységek végzésére vonatkozóan gépi nyugtaadási kötelezettség áll fenn. Ezek:

a) a gyógyszertárak,

b) a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08

1. a 45.20 szerinti gépjármű-javítási, karbantartási,

2. a 45.32 szerinti gépjárműalkatrész-kiskereskedelmi,

3. a 45.40 szerinti motorkerékpár, -alkatrész kereskedelmi, javítási,

4. a 47.1-47.7 és 47.91 szerinti kiskereskedelmi,

5. 49.32 szerinti taxis személyszállítási,

6. az 56.1 és 56.3 szerinti vendéglátási (kivéve a mozgó szolgáltatásnyújtási),

7. az 55.1-55.3 szerinti szálláshely-szolgáltatási (kivéve a falusi szálláshely-szolgáltatási),

8. 66.12 szerinti értékpapír-, árutőzsdei ügynöki tevékenységből kizárólag a pénzváltási,

9. a 77.1-77.2 és 77.33 szerinti kölcsönzési,

10. 86.10 szerinti fekvőbeteg-ellátási tevékenységből kizárólag plasztikai sebészeti,

11. 93.29 szerinti m.n.s. egyéb szórakoztatási, szabadidős tevékenységből kizárólag táncteremi, diszkó működtetési,

12. a 95.1-95.2 szerinti javítási,

13. 96.01 szerinti textil, szőrme mosási, tisztítási tevékenységből kizárólag mindenfajta ruházat (beleértve a szőrmét) és textil géppel, kézzel mosási és vegytisztítási, vasalási,

14. 96.04 szerinti fizikai közérzetet javító szolgáltatási, és

15. 93.13 szerinti testedzési szolgáltatási

tevékenységet folytató valamennyi adóalany, üzlet, mozgóbolt, kivéve:

ba) a betétdíjas göngyöleget visszaváltó üzlet,

bb) a csomagküldő kereskedelem, kivéve annak nyílt árusítást végző üzlete, bemutatóterme,

bc) az ipari – kivéve élelmiszeripari – tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, ha termelő és értékesítő tevékenységét ugyanabban a helyiségben folytatja,

bd) a termelői borkimérés,

be) az utazási iroda, utazási ügynökség, turisztikai szolgáltató iroda utazási szolgáltatásai tekintetében,

c) a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08 46.2-46.7 szerinti nagykereskedelmi tevékenységet folytató adóalanyok, üzletek, a kiskereskedelmi értékesítésük tekintetében.

Mikor kell nyugtát adnunk?

Az Áfa törvény (2007.évi CXXVII. törvény) 166. §-a két esetet említ a nyugta kibocsátással kapcsolatban. Vizsgáljuk meg ezeket! E szakasz egyrészt kimondja, hogy:

  • abban az esetben, ha az adóalany azért mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól, mert az ellenérték adóval növelt összegét a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője készpénzzel, készpénz helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel téríti meg a teljesítésig és számlát nem kér, akkor az adóalany köteles számla helyett nyugta kibocsátásáról gondoskodni. (Áfa tv. 166. § (1) bekezdése)

De ez a szakasz azt is kimondja, hogy:

  • Az adóalany mentesül a külön jogszabályban előírt gépi kiállítású nyugtakibocsátási kötelezettség alól, amennyiben nyugta helyett számla kibocsátásáról gondoskodik (Áfa tv. 166. § (2) bekezdése)

A fentiekből látjuk, hogy – mint minden jogszabályi értelmezésnél – minden szóra figyelni kell, mert a megfelelő értelmezés esetén tudunk jogkövető magatartást folytatni.

Leegyszerűsítve: az első eset arról szól, hogy amennyiben a partner pl. készpénzben kifizeti a teljes összeget és számla kibocsátására vagyunk kötelezettek, de a partner nem kér számlát, úgy nyugtát kell kiállítanunk neki számla helyett. Kérdés csak az: milyen nyugtát? Tömbből kitéphető kézi nyugtát adjunk vagy pénztárgépből származó gépi nyugtát kell kibocsátanunk? A cikk első részében megtaláljuk, mely esetekben kötelező a pénztárgép használata és emiatt a gépi nyugtaadás. Amennyiben tehát gépi nyugtaadásra vagyunk kötelezettek, akkor gépi nyugtát kell kibocsátanunk. Amennyiben ebben a listában nem találjuk az általunk végzett tevékenységi kört, úgy kézi nyugta is megfelel.

A második esetben viszont arról van szó, hogy amikor a jogszabály nem írja elő alapvetően a számla kiállítási kötelezettséget, viszont gépi nyugtát kötelező az ügylet során kibocsátanunk, dönthetünk úgy is, hogy a gépi nyugta helyett mégiscsak számlát adunk a partnernek. (Ilyen esetben viszont fontos, hogy egyéb feltételeknek is megfeleljünk, hiszen a számla kiállításnak az is feltétele, hogy a vevő nevét és címét is ismerjük, mivel az Áfa tv. 169. §-a alapján kötelező feltüntetni ezeket az adatokat a számlán. Gyakorlati probléma tehát, hogy amennyiben a vevő nem adja meg a nevét és/vagy a címét, úgy nem tudunk számlát kibocsátani neki, emiatt pedig vagy gépi nyugtát kell adnunk, vagy ha nincs pénztárgépünk, de számlát sem tudunk kibocsátani, mert nem ismerjük a vevő adatait, akkor előfordulhat az is, hogy nem tudjuk kiszolgálni a vevőnket.)

Melyik számlákról kell tehát adatot szolgáltatnunk?

Az 50/2013 (XI.15.) NGM rendelet 9/C §-a alapján akkor kell adatot szolgáltatnunk a kibocsátott számlákról, ha azt az előbb említett:

  • első esetben a tevékenységünk eleve a gépi nyugtaadásra kötelez minket, a partner pedig nem kér számlát, mi viszont nem tudunk (vagy nem akarunk) gépi nyugtát kibocsátani és emiatt állítunk ki számlát, valamint
  • második esetben, amikor is úgy döntünk, hogy eleve gépi nyugtát kellene kiállítanunk, de azt nem tudunk vagy nem akarunk kibocsátani. (Ez akkor esik meg a leggyakrabban, amikor egyáltalán nem üzemeltetünk pénztárgépet, hanem készpénzes fizetés esetén minden gépi nyugta helyett számlát állítunk ki a partnerünknek.)

Hogy könnyebben lehessen értelmezni a különbséget, nézzünk egy példát:

A TEÁOR’08 alapján a 47.21-es tevékenységi körbe tartozik a zöldség, gyümölcs kiskereskedelme. Ha megnézzük a pénztárgép használatára kötelezett tevékenységi köröket (ld. a cikk elején), láthatjuk, hogy a 47.2-es tevékenységi kör minden eleme pénztárgép köteles. Tehát amennyiben bejön valaki a boltba és vesz egy kilogramm almát, amit készpénzben ki is fizet, úgy gépi nyugtát kell kibocsátanunk. Ha nincs pénztárgépünk, akkor a vevőnek számlát kell kibocsátanunk. Ez esetben a számla kibocsátása gépi nyugtaadás helyett történik, tehát a számla adatairól adatszolgáltatást kell teljesítenünk.

Amennyiben ugyanazt az almát kivisszük a piacra és ott áruljuk, akkor már a 47.81-es körbe tartozó tevékenységet végezzük, ami – mint azt fent is láthatjuk – nem tartozik a gépi nyugtaadási kötelezettség körébe. Ezért ez esetben adhatunk a vevőnknek kézi nyugtát is egy nyugtatömbből. Viszont előfordulhat, hogy a vevő számlát kér az almáról. Ez esetben ennek a számlának az adattartalmát azért nem kell jelentenünk a NAV felé, mert a számla kibocsátása nem gépi nyugtaadás helyett történt.

A fenti példa remélem jól szemlélteti a különbséget és könnyebben érthetővé teszi a jogszabályi előírásokat.

Melyik számlákról nem kell adatot szolgáltatnunk?

A fentiekből egyértelműen következik, hogy amennyiben nincs gépi nyugtaadási kötelezettségünk, abban az esetben adatszolgáltatási kötelezettségünk sem fordulhat elő. Vegyünk néhány esetet, ami ebbe a körbe tartozik:

Az egyik: az átutalásos számlák köre. Ugyanis átutalás esetén az Áfa törvény előírásaiból egyértelműen következik, hogy számlát kell kiállítanunk a partner felé az ügyletről. A számla kiállítása kötelező ebben az esetben. Mivel átutalás esetén nem gépi nyugtaadás helyett történik a számla kibocsátása, hanem az jogszabályi kötelezettség, úgy egyértelmű, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség sem áll fenn ezekre a számlákra vonatkozóan.

Egy másik eset, amikor nem kell adatot szolgáltatnunk: az a készpénzes számlák azon köre, melyek azért lettek kiállítva, mert fennáll az előzőekben már többször említett első eset (azaz készpénzes fizetés történik a teljesítés napján, az ellenértéket teljes egészében megtérítik), de a vevő kéri a számla kibocsátását az adóalanytól. Mivel ebben az esetben sem gépi nyugtaadás helyett történt a számla kiállítása, hanem azért, mert a vevő számla kiállítását kérte, nem keletkezik adatszolgáltatási kötelezettségünk a vonatkozó számla tekintetében.

Előfordul az is, hogy készpénzben fizetnek nekünk előleget. Amennyiben az előleget fizető fél egy másik adóalany, vagy nem adóalany jogi személy, vagy egy olyan személy, aki nem tartozik ebbe a körbe, de az előleg áfával növelt értéke meghaladja a 900 ezer Ft-nak megfelelő forintösszeget, akkor a jogszabály (Áfa tv. 159.§ (2) bekezdés b) pont) kötelezően előírja a számla kiállítását. Ez esetben amennyiben készpénzben fizetik az előleget, akkor a készpénzes számla kiállítása szintén nem gépi nyugtaadás helyett történik, hanem jogszabályi, kötelező előírás, így nem kell adatot szolgáltatni ezekről a számlákról sem.

Ha megnézzük a fenti eseteket, röviden azt lehet tehát elmondani, hogy amennyiben átutalásos a számla, vagy készpénzes ugyan, de az nem gépi nyugta helyett lett kiállítva, akkor nem kell adatot szolgáltatnunk.

Az adatszolgáltatás tartalma és szabályai

Az 50/2013 (XI.15.) NGM rendelet fent már említett 9/C §-a kimondja továbbá azt is, hogy:

„[…]az adóalany […] az e tevékenységéhez kapcsolódóan kibocsátott számlák keltét, sorszámát, a vevő nevét és címét, továbbá az ellenérték adót is tartalmazó összegét, adómentesség esetén az ellenérték összegét – az állami adóhatóság által meghatározott struktúrában – a számla kibocsátásának keltét alapul véve naponkénti bontásban, havonta, a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig, elektronikus úton megküldi az állami adóhatóságnak.”

A kapcsolódó nyomtatvány neve: PTGSZLAH, amiről azt is tudni kell, hogy amennyiben nem történt olyan számlakibocsátás az adott hónapban, amiről adatot kell szolgáltatni, akkor azt beadni nem kell (köznapi nyelven: nem kell „nullás” bevallást beadni!).

Remélem a fenti összefoglaló és példák segítettek eligazodni e jogszabályi terület cseppet sem egyszerűen értelmezhető részében és egyértelművé vált, mely számlák azok, amelyeket bele kell tennünk az esetleges adatszolgáltatásba és melyek azok, amelyek kimaradnak abból.

A cikk szerzője Kis-Vén Valéria közgazdász, okleveles adószakértő, adótanácsadó, mérlegképes könyvelő, az ADHATO Könyvelő- és Adótanácsadó Iroda vezetője.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Számlázz.hu: itt a vállalkozások közti fizetési kérelem

Új korszak kezdődött a magyar bankszektorban: a fizetési kérelem általános bevezetése áprilistól lehetővé teszi a fogyasztók és a szolgáltatók részére is, hogy olcsón és egyszerűen intézhessék elektronikus fizetési tranzakcióikat – olvasható a Szamlazz.hu Adó Online-hoz eljuttatott közleményében.

2024. április 18.

Kapcsolt vállalkozások közötti ingyenes juttatások a társasági adóban

Az ellenérték nélkül adott támogatások, juttatások, térítés nélkül átadott (pénz)eszközök vonatkozásában a Tao-törvény különbséget tesz atekintetben, hogy az ingyenes átadás adománynak minősül-e, és ha nem, a támogató oldaláról vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek tekinthető-e. Elmerülünk a részletekben.