Reformálná az EU a könyvvizsgálói piacot


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A könyvvizsgáló cégek működésének szigorúbb szabályozásáról szóló uniós reform szükségességével kapcsolatban számos szakmai- és üzleti indíttatású érv- és ellenérv hallható. Ezeket veszi sorra az RSM DTM blogbejegyzése.


A legfontosabb kérdés szerintem mégis az, hogy mi tehet a legjobbat az audit-piac működésének. A reformnak meg kell erősítenie azt az tényt, hogy magas minőségű szolgáltatást korántsem csak a legnagyobbak képesek nyújtani.

A könyvvizsgáló működéséről szóló 2006-os uniós irányelvet a pénzügyi válság 2008-as kitörése nyomán komoly felülvizsgálatnak vetették alá, amelyből 2011-re született meg az Európai Bizottság konkrét javaslata. A csomag hosszú útja az elfogadás felé azonban azóta is tart.

Az eredetileg meglehetősen szigorú változtatások közül sokat felhígítottak időközben. Így például az Európai Parlament közbenjárása folytán április végén kikerült belőle a bizottság eredeti javaslata, amelynek értelmében maximálták volna egy-egy könyvvizsgáló cég piaci részesedését, amit sokan nyilvánvalóan a négy nagy (Big 4) dominanciájának szóló hadüzenetként értelmeztek.

Ezen felül szintén áprilisi fejlemény, hogy a megbízott könyvvizsgáló cégek kötelező rotálásának intervallumát az eredeti javaslatban szereplő 6 évről 25 évre emelték. A hatévente kötelező könyvvizsgálóváltással kapcsolatban sok kritika fogalmazódott meg, amelyek főleg az ezzel járó magas céges költségekre hivatkoztak.

Legkorábban év végére várható, hogy megszületik az EP által is jóváhagyott végleges tervezet.

A reform kapcsán egyfelől jó és egészséges vita bontakozott ki, másrészt pedig élénk lobbitevékenység is. A felvetett témák nagyon fontosak, ennek ellenére csak mérsékelt reményeket lehet ahhoz fűzni, hogy az uniós reform valóban lényegi változást hozna.

Az biztos, hogy a nagyok dominanciája továbbra is az egyik legfontosabb kérdés a piac hatékony működése kapcsán, és ezt nagyon fontos szem előtt tartani a szabályozás módosítása során. A transzparencia növelése mindenképpen jótékony hatással lenne a versenyfeltételekre, és javítaná a szolgáltatások minőségének összehasonlíthatóságát. Így még világosabban meg lehetne mutatni, hogy a minőségi szolgáltatás korántsem csak a legnagyobb piaci szereplők privilégiuma.

A bejegyzés szerzője Jean Stephens, az RSM International  vezérigazgatója. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 4.

Új korszak kezdete a pénzügyi ágazati szakmai képzésben

Az elmúlt években több jelentős változás történt a szakterületünkön, amelyek jelentősen átalakították a pénzügyi ágazat képzéseit is. A legjelentősebb átalakulás azonban még előttünk áll, hiszen 2024. július 1-jétől a mérlegképes könyvelői, adótanácsadói és okleveles adószakértői képzések már csak az új, hatósági képzési rendszerben indulhatnak. Cikkünkben áttekintjük az érintett képzések múltját és jelenét, és a legfontosabb tudnivalókat az új hatósági képzési és vizsgáztatási rendszerről.

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)