Üzleti jelentés nagyvállalatoknál


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Vannak olyan témák, – az IFRS is ilyen, – melyek nem érintenek minden vállalkozást, sőt a többségüket nem. Mégis fontos, hogy legalább a gazdasági területeken dolgozók ismerjék a fogalmat, vagy mozaikszót, illetve az eljárás lényegét.


A nagyvállalatok számára az éves beszámoló négy részből áll a számviteli törvény előírásai alapján (mérleg, eredmény-kimutatás, kiegészítő jelentés, üzleti jelentés).

Általánosságban a beszámoló formája az éves nettó árbevétel nagyságától, a mérleg főösszegétől, a foglalkoztatottak létszámától, vagyis mindezek határértékeitől függ.

A beszámoló lehet:

  • a) éves beszámoló,
  • b) egyszerűsített éves beszámoló, (általános vagy mikro-gazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló)
  • c) összevont (konszolidált) éves beszámoló,
  • d) egyszerűsített beszámoló.

Az éves beszámolót készítők üzleti jelentést is készítenek. Akinek a gazdálkodási adatai nem felelnek meg az egyszerűsített éves beszámoló készítési feltételeinek, (lásd a számviteli törvény 9.§. 2. bekezdésében,) annak éves beszámolót kell készítenie. (Megjegyzem, hogy egyes tevékenységek esetében külön törvény ettől eltérően is rendelkezhet.)

 

Az az összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő anyavállalat, amelynél

  • a) az adott üzleti év mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladja az alábbi határértékeket:
  • aa) a mérlegfőösszeg a 6 000 millió forintot,
  • ab) az éves nettó árbevétel a 12 000 millió forintot,
  • ac) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt, és
  • b) az adott üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma meghaladja az 500 főt,
  • az összevont (konszolidált) üzleti jelentésében a konszolidálásba bevont vállalkozásokra vonatkozóan nem pénzügyi kimutatást tesz közzé.

Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó (a 2007. évi LXXV. törvényből):

  • a) az a gazdálkodó, amelynek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták,
  • b) minden olyan, az a) pont hatálya alá nem tartozó gazdálkodó, amelyet jogszabály közérdeklődésre számot tartónak minősít.

Az üzleti jelentésében – a vállalkozás fejlődésének, teljesítményének, helyzetének és tevékenységei hatásának megértéséhez szükséges mértékben – a környezetvédelmi, a szociális és foglalkoztatási kérdésekre, az emberi jogok tiszteletben tartására, a korrupció elleni küzdelemre és a megvesztegetésre vonatkozó információkat tartalmazó nem pénzügyi kimutatást kell közzétenni. 

A nem pénzügyi kimutatásnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

  • a) a vállalkozás üzleti modelljének rövid leírása;
  • b) a vállalkozásnak a környezetvédelemmel, a szociális és foglalkoztatási kérdésekkel, az emberi jogok tiszteletben tartásával, a korrupció elleni küzdelemmel és a megvesztegetéssel kapcsolatban követett politikáinak leírása, utalva az alkalmazott átvilágítási eljárásokra;
  • c) a b) pont szerinti politikák eredményei;
  • d) a vállalkozás tevékenységével, különösen üzleti kapcsolataival, termékeivel vagy szolgáltatásaival összefüggésben a környezetvédelemmel, a szociális és foglalkoztatási kérdésekkel, az emberi jogok tiszteletben tartásával, a korrupció elleni küzdelemmel és a megvesztegetéssel kapcsolatos azon lényeges kockázatoknak az ismertetése, amelyek hátrányos hatásokkal járhatnak e területeken, továbbá annak leírása, hogy a vállalkozás ezeket a kockázatokat hogyan kezeli;
  • e) azon kulcsfontosságú, nem pénzügyi jellegű teljesítménymutatók, amelyek lényegesek az adott üzleti tevékenység szempontjából.

Ha a vállalkozás nem rendelkezik a b) pont szerinti politikák valamelyikével, akkor indokolnia kell annak hiányát.

A független könyvvizsgálói jelentésnek tartalmaznia kell a könyvvizsgáló véleményét arról, hogy az adott üzleti jelentés tartalmazza-e a nem pénzügyi kimutatást.

Az európai tőzsdei cégeknek üzleti jelentésükben a 95/B.§ előírása szerinti tartalommal vállalatirányítási nyilatkozatot is közzé kell tenniük (lásd 95/C.§).

Ezt a jogharmonizációs módosítást a 2017. évben induló üzleti évre készített beszámolóra kell alkalmazni a 2014/95/EU parlamenti és tanácsi irányelv előírásaival összhangban.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 4.

Új korszak kezdete a pénzügyi ágazati szakmai képzésben

Az elmúlt években több jelentős változás történt a szakterületünkön, amelyek jelentősen átalakították a pénzügyi ágazat képzéseit is. A legjelentősebb átalakulás azonban még előttünk áll, hiszen 2024. július 1-jétől a mérlegképes könyvelői, adótanácsadói és okleveles adószakértői képzések már csak az új, hatósági képzési rendszerben indulhatnak. Cikkünkben áttekintjük az érintett képzések múltját és jelenét, és a legfontosabb tudnivalókat az új hatósági képzési és vizsgáztatási rendszerről.

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)