Így alakul a nyugdíja katás vállalkozóként


Nem ugyanaz a nyugdíj jogosultsághoz (jár-e a nyugdíj?) és a nyugdíj összegéhez (mennyi lesz a nyugdíj?) figyelembe vehető szolgálati idő mérték.

Az öregségi nyugdíjhoz a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 22. §-a szerint az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett) nyugdíjjárulék alapul szolgáló kereseteket kell figyelembe venni.

Ez az időszak 2022. évi kezdő időponttal megállapított nyugellátásoknál már harmincöt év során elért munkabérek, egyéb jövedelmek beszámítását jelenti a nyugdíjba. Ez a hosszú időszak azonban nem mindenki részére telt foglalkoztatással, jövedelemszerzéssel.

A Tny. 22.§ (4) bekezdése meghatározza azokat a szabályokat, amelyeket arra az esetre kell alkalmazni, amikor nincs az előbbiekben meghatározott időszak teljes tartamára a nyugdíjhoz figyelembe vehető jövedelem.

A nyugdíjszámítás folyamata

  1. Nettósítás két ütemben

Az előzőek szerint összegyűjtött, nyugdíjjárulék alapot képező jövedelmek ún. nettósítást követően kerülnek figyelembe vételre a nyugdíj összegének alapjául szolgáló havi átlagkereset meghatározásához.

A nettósítás két lépcsőben történik.

Először a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékekkel történik a csökkentés.

A járulékokkal történő csökkentést követően az így fennmaradó összeget csökkenteni kell a személyi jövedelemadó adott időszakra vonatkozó szabályai szerint képzett összegével.

  1. Valorizálás, azaz szintrehozás

A nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmek már több mint három évtizedben kerültek megszerzésre, amikor igen nagy változáson mentek keresztül a munkabért meghatározó tényezők. Nem lehet azonosan „egy az egyben” beszámítani a nyugellátásba például egy 1988-ban kifizetett munkabért egy később elért jövedelemmel.

A szükséges kiegyenlítést, szintrehozást az ún. valorizációval lehet elérni.

A Tny. 22.§ (9) bekezdése szerint a havi átlagkereset megállapítása során a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért kereseteket a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani.

A szintrehozás az ún. valorizációs szorzószámokkal történik, amelyek évente kerülnek meghatározásra.

  1. Degresszió, azaz sávozás

Nyugdíjrendszerünkben az ellátás összegének meghatározásához nem minden nyugdíjjárulék-köteles jövedelem vehető figyelembe.

Egy bizonyos összeghatár feletti (ez az ún. degressziós sávhatár) jövedelmeknek már csak sávosan meghatározott része számítható be a nyugellátásba.

A Tny. 22. § (11) bekezdése szerint, ha a nyugellátás alapját képező havi átlagkereset 372.000 Ft-nál több,

  • a 372.001 – 421.000 Ft közötti átlagkereset kilencven százalékát,
  • a 421.001 Ft feletti átlagkereset nyolcvan százalékát kell a saját jogú nyugellátás megállapításánál figyelembe venni.

4. A szolgálati idő szerinti mérték

Az öregségi nyugdíj összegének a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset melletti másik meghatározó része a szolgálati idő hossza.

A Tny. 2. sz. melléklete tartalmazza azt a táblázatot, amely a szolgálati idő hossza szerint adja meg az előzőek szerint meghatározott havi átlagkereset nyugdíjhoz figyelembe vehető százalékát.

Néhány kiemelés a táblázatból:

Az öregségi teljes nyugdíjhoz minimálisan szükséges 20 év szolgálati idő esetén az alapul szolgáló havi átlagkereset 53 %-a lesz a nyugellátás összege.

25-36 év közötti mértékű szolgálati idő esetén évenként 1-1 százalékkal, 37-40 év közötti mértékű szolgálati idő esetén évenként 1,5 százalékkal, 40 év feletti mértékű szolgálati idő esetén szolgálati idő évenként 2-2 százalékkal növekszik a havi átlagkeresetből a nyugdíj összegéhez figyelembe vehető rész.

Figyelem!

Különbség van a nyugdíj jogosultsághoz (jár-e a nyugdíj?) és a nyugdíj összegéhez (mennyi lesz a nyugdíj?) figyelembe vehető szolgálati idő mérték között.

Fontos ismerni azt a rendelkezést, és itt jelentkezik a katás, azaz a kisadozó vállalkozók esetében is érvényesülő szabály, amely szerint a nyugdíj összegénél figyelembe vehető szolgálati idő hosszánál arányosítás történik, ha a járulék alapul szolgáló jövedelem nem éri el a minimálbér összegét.

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény ( a továbbiakban: új Kata törvény) 9.§-a  szerint a kisadózó biztosítottnak minősül, jogosult a társadalombiztosítási és álláskeresési ellátásokra.

Ezen ellátások számítási alapja 108.000 forint.

A Tny. 39.§-a szerint ha a nyugdíj járulék alapot képező kereset  kevesebb a minimálbérnél, akkor a nyugdíj mértékénél a biztosítási időnek csak az  arányos része vehető szolgálati időként figyelembe. A szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíj járulék alapját képező kereset (itt az ellátási alap) és a mindenkori minimálbér arányával.

Ez az arány 2022-ben a 200.000 forintos minimálbérre tekintettel 0,54%  (108.000:200.000=0,54)

Tehát a kisadózó vállalkozóként szerzett szolgálati idő a nyugdíj jogosultságnál teljes egészében (csökkentés, arányosítás nélkül) figyelembe vételre kerül, a nyugdíj összegénél azonban akkor, ha az adott időszakban érvényes ellátási alap kisebb, mint a minimálbér, csak részben, fenti arányosítás szerint.

Ez az írás a 2022. szeptembertől hatályos új Kata törvény szempontjából mutatja be a Kata és a nyugdíj kapcsolatát, nem tér ki a korábbi szabályozás szerinti,  lényegében azonos helyzetre, amely időszakban a szeptemberi szabályozáshoz képesti különbséget a korábbi ellátási alap, és a korábbi minimálbér aránya, illetve a korábban még választható magasabb tételes adó jelenthette.



Kapcsolódó cikkek

2020. március 11.

2020. július 1-től hatályba lépő új tb-szabályok – I. rész

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (új Tbj.) 2020. július 1-én történő hatályba lépésével módosul néhány fontos szabály, ami többek közt érinti a munkavállalókat, a társas vállalkozókat és a feladatukat megbízási jogviszony keretében ellátó személyeket is. Ebben a cikkben bemutatjuk az újonnan bevezetésre kerülő egykulcsos járulékot, továbbá a meghatározott járulékalapot egyéni vállalkozók, és társas vállalkozók tekintetében.
2020. március 17.

2020. július 1-től hatályba lépő új tb szabályok – II. rész

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (új Tbj.) 2020. július 1-én történő hatályba lépésével módosul néhány fontos szabály, ami többek közt érinti a munkavállalókat, a társas vállalkozókat és a feladatukat megbízási jogviszony keretében ellátó személyeket is. Ebben a cikkben áttekintjük a munkavállalók járulékfizetését, a saját jogú nyugdíjasok munkavégzését, és az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetést érintő változásokat.
2020. szeptember 16.

A leggyakoribb hozzátartozói nyugellátás – özvegyi nyugdíj

A hozzátartozói nyugellátások között a legnagyobb nagyságrendet az özvegyi nyugdíj képviseli. Ebből adódóan ezzel a nyugellátással kapcsolatban érkezik a legtöbb kérdés is. Tekintsük át a legfőbb tudnivalókat az özvegyi nyugdíjjal kapcsolatban.