Könyvelő és a nyugdíj kapcsolata

Munkavállalók járulékfizetési alsó határa

A közlönyállapot szerinti, új Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pontban meghatározott, munkaviszonyban foglalkoztatott esetén a társadalombiztosítási járulék alapja havonta legalább a minimálbér 30 százaléka (járulékfizetési alsó határ), azzal, hogy ha a munkavállaló:

• jogviszonya hónap közben keletkezik vagy szűnik meg,
• biztosítása szünetel,
• táppénzben, baleseti táppénzben, gyermekápolási táppénzben részesül,

akkor ezeket a naptári napokat figyelmen kívül kell hagyni a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál. Ilyenkor egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni.

A társadalombiztosítási járulékot minden hónapban, a minimálbér 30 %-a után meg kell fizetni akkor is, ha a munkavállaló havi jövedelme ennél kevesebb. A megelőlegezett tb járulékot a foglalkoztató a biztosítottal szemben fennálló követelésként veszi nyilvántartásba (ez a rendelkezés a jelenleg hatályos társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 50. § (5) bekezdésében is megtalálható).

Nem kell a járulékfize…

Egykulcsos járulék

Idén júliustól a természetbeni egészségbiztosítási járulék (4%), a pénzbeli egészségbiztosítási járulék (3%), a munkaerőpiaci járulék (1,5%) és a nyugdíjjárulék (10%) egységes, egykulcsos járulékká olvad. Új megnevezése: társadalombiztosítási járulék, melynek mértéke megegyezik a felsorolt, ’beolvasztott’ járulékok összegével, azaz 18,5 %. A nyugdíjjárulék azonban megmarad önálló járulékként is, mivel vannak olyan ellátások, jövedelmek, amik után továbbra is csak nyugdíjjárulékot kell vonni.

Az egykulcsos járulék bevezetésének következménye, hogy némiképp egyszerűsödik az adminisztráció, ugyanakkor gyakorlatilag minden biztosítottnak 18,5 % társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie járulékalapot képező jövedelme vonatkozásában – kivéve, aki saját jogú nyugdíjasként látja el feladatát. Azoknál a jogviszonyoknál, ahol eddig nem kellett például munkaerőpiaci járulékot fizetni, ez 1,5 %-kal magasabb járulékfizetési kötelezettséget jelent (pl.: megbízott, ha a megbízási jogviszonyból származó járulékalapot képező jövedelme alapján biztosítottnak minősül), ugyanakkor ezáltal az érintett személye…

Jogosultsági előfeltétel az elhunyt részéről

Az özvegyi nyugdíjra való jogosultság – azonosan a többi hozzátartozói nyugellátással – az elhunyt jogszerző által megszerzett szolgálati idő alapján keletkezik. A jogszerzés akkor állapítható meg, ha az elhunyt nyugdíjasként halt meg, vagy rendelkezett az elhalálozási életkorára előírt mértékű szolgálati idővel.

Ha a szükséges mértékű szolgálati idővel az elhunyt hozzátartozó nem rendelkezett, méltányosságból kivételes hozzátartozói nyugellátás igényelhető az erre vonatkozó szabályok és feltételek szerint.

Egyedül a baleseti hozzátartozói nyugellátások állapíthatók meg az elhunyt szolgálati idejére tekintet nélkül.

Az özvegyi nyugdíjra jogosultak köre

Özvegyi nyugdíjra jogosult a házastárs, a bejegyzett élettárs, az élettárs, ha a meghatározott mértékű (tíz év, illetve közös gyermek esetén egy év) együttélési időt teljesítette, és az elvált, vagy egy évnél hosszabb ideje külön élő házastárs, ha az elhunyttól tartásdíjban részesült, vagy arra való jogosultságát a bíróság megállapította.

Az özvegyi nyugdíj megosztása több jogosult esetén

Előfordulhat, hogy az elhunyt után egyszerre több ö…

A munkaviszony munkáltató által történő egyoldalú megszüntetése a legtöbb esetben indokolási kötelezettséggel jár. A felmondás indoka alapulhat a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásán, képességén, vagy lehet a munkáltató működésével összefüggő ok is [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 66. § (2) bekezdés]. Abban az esetben azonban, ha a munkavállaló a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt áll, mégpedig legfeljebb öt évvel, és nem minősül nyugdíjasnak, a munkáltató indokolási kötelezettsége még súlyosabb. Ilyenkor a munkavállalót felmondási védelem illeti meg, fontos kiemelni azonban, hogy ez a védelem csak a határozatlan tartamú munkaviszonyokra terjed ki, a határozott tartamú munkaviszonyok megszüntetésével kapcsolatosan ebből a szempontból nincs különbségtétel. [Mt. 66. § (4) bekezdés]

Azt, hogy a munkavállaló beleesik-e a fent meghatározott körbe, születési ideje alapján lehet megállapítani. Azok a munkavállalók, akik 1956-ban születtek, a hatvannegyedik életévük betöltését követő 183. napon (tehát 64 és fél évesen) érik el az öregségi nyugdíjkorhatárt; az 1957-…

Ki vonulhat öregségi nyugdíjba 2021-ben?

Az öregségi nyugdíj korhatár 2021-ben:

2010. óta a nyugdíjkorhatár fokozatos emelkedésével találkozunk.

Öregségi nyugdíjkorhatár

• aki 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
• aki 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
• aki 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
• aki 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
• aki 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
• aki 1957-ben vagy azt követően született, annak a betöltött 65. életév.

2019-ben az 1955-ben születettek öregségi nyugdíjkorhatár elérése következett be. A következő korosztály, az 1956-ban született személyek 2020. második félévében érték el nyugdíjkorhatárukat, illetve 2021. első félévében fogják betölteni azt a 64. életév betöltését követő 183. napon.

Az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő

Öregségi résznyugdíjra lesz jogosult az a személy, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik.

Az öregségi teljes nyugdíjhoz legalább húsz év szolgálati idő szükséges. Minél hosszabb szolgálati idővel rend…