13,1 milliárd forintot osztottunk szét tavaly: hova került a pénzünk?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Már rendelkezhettek adójuk 1, illetve 1+1 százalékáról mindazok, akik a munkáltatói, illetve az adóhatósági adómegállapítást választották. A önadózást választóknak azonban még május elsejéig lehetőségük van arra, hogy adójuk egy százalékát valamelyik civil szervezet, egyház vagy kiemelt költségvetési előirányzatot támogassanak.

A tavalyi évben összesen 13,1 milliárd forintot ajánlottunk fel szabályosan ilyen célokra, amiből csaknem 26 ezer civil szervezet részesedett. Az élen a Gyermekrák Alapítvány és a katolikus egyház végzett.

Az adóhivatal információi szerint a tavalyi évben több, mint 1,4 millió magyar adózó rendelkezett személyi jövedelemadójának 1 százalékáról, azonban több tízezren voltak azok, akiknek adója 0 százalék, így ők ezt az összeget ajánlották fel.

A civil szervezetek mezőnyében egyértelműen a Gyermekrák Alapítvány (413,8 millió forint) kapta a legtöbb adományt, azt a Rex Kutyaotthon Alapítvány (118,3 millió forint) és a Gyermekétkeztetési Alapítvány (91,9m Ft) követte. A támogatott civil szervezetek többsége Budapesten található.

A 26 ezer támogatott szervezet közül sokan voltak, akik esetében az 1000 forintot sem érte el a támogatási összeg.

Az egyházak között egyértelmű volt a katolikus egyház első helye, amely összesen mintegy 2,345 milliárd forintot kapott a hívektől. A katolikus egyházat a református, az evangélikus követte a sorban. Összesen tíz magyarországi egyház kapott 100 millió forintnál nagyobb összeget-

Az egy főre eső támogatások esetében a Koreaiak Magyarországi és Közép-Európai Keresztény Gyülekezete érte el, amelyet a hívek átlagos több mint 83 forinttal támogattak.

A TGI Magyarország által, 12 ezer adózó adatai alapján készített felmérésből kiderül, hogy a magasabban iskolázottak, a házasok, a 3-4 fős háztartásban élők és a magasabb státusúak inkább szeretnek rendelkezni adójuk egy százalékáról.

Forrás: Pénzcentrum


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]