4-5 milliárdot várt volna az első két hónapban az elmeszelt adóból a kormány


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Országgyűlés költségvetési bizottsága hétfőn 2 tartózkodás mellett általános vitára bocsátotta az elvárt adóra vonatkozó szabályok megszüntetésére irányuló törvényjavaslatot. A törvényjavaslatot azért terjesztette be a kormányzat, mert az Alkotmánybíróság 2007. február 28. napjától – a jövőbeni kötelezettségekre vonatkozó hatállyal – megsemmisítette a társasági és osztalékadóról szóló törvénynek az elvárt adóra vonatkozó rendelkezéseit, és az ehhez kapcsolódó az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényben szabályozott előleg szabályokat.

Ez egyben azt is jelenti, hogy a 2007. január 1-jétől hatályos szabályok alapján az AB határozat közzétételéig bevallott és befizetett adót az AB határozat nem minősítette jogszerűtlennek. A törvényjavaslat – indoklása szerint – méltányossági és igazságossági szempontokat érvényesítve rendelkezik úgy, hogy a megsemmisített rendelkezéseket 2007. január 1-től a megsemmisítés napjáig sem kell alkalmazni, azaz az elvárt adó fizetési kötelezettség erre az időszakra visszamenőleg is megszűnik.

A jogbizonytalanság feloldása érdekében ezt a törvénymódosítást mielőbb, a kihirdetést követő napon célszerű hatályba léptetni. Ha az adózónak nincs adótartozása vagy adók módjára behajtandó köztartozása, az adófolyószámláján jóváírt összeget saját döntése szerint visszaigényelheti vagy az összegből egy később esedékes adótartozását egyenlítheti ki.

A Pénzügyminisztérium osztályvezetője Domonkos László, Tállai András, és Varga Mihály fideszes képviselők kérdéseire válaszolva elmondta: az elvárt adóból az egész évre mintegy 50 milliárd forint bevételt várt a PM, aminek időarányos, két hónapra tartozó része 8-9 milliárd forint, ám szerinte reálisan 4-5 milliárd forint volt várható erre az időszakra. Ennek ellenére a kormány 30 milliárd forintot zárolt a költségvetésben, az AB határozat miatt kieső bevételek pótlására.

Az osztályvezető szerint január 1-jétől február 27-ig elsősorban azok a cégek fizettek elvárt adó előleget, amelyek megszűntek, illetve átalakultak. Az APEH-nél sincs erre vonatkozó pontos adat, ám az biztos, hogy ezen időszak alatt mintegy 500 vállalkozás szüntette be tevékenységét, de hogy ebből hányan fizettek előleget, arról nincs adat.

Arra a felvetésre, hogy akik visszaigényelnék befizetett adóelőlegüket, és így automatikusan adóellenőrzésre számíthatnak, az osztályvezető azt mondta: nem indokolt, hogy e miatt a cégek ne kaphassanak adóellenőrzést.

Forrás: Világgazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. május 28.

Május 31. – több mint háromszázezer vállalkozást érintő határidő

Az elmúlt három évet vizsgálva, rendre közel negyedmillió vállalkozás nyújtja be a pénzügyi beszámolóját májusban az OPTEN adatai szerint. Év elejétől május végéig jellemzően 5 cégből 4 leadja a beszámolóját. A pénzügyi beszámolóra vonatkozó határidő elmulasztása komoly szankciókkal járhat.

2024. május 28.

Csoportos társaságiadó-alany tagjainak nyilatkozata a jövedelem-(nyereség-)minimumról

„A”, „B” és „C” társaság 2023. január 1-je óta csoportos társaságiadó-alanyként működnek, a csoportkép-viselői feladatokat „C” társaság látja el. A 2023-as adóévről szóló bevallás összeállítása során merült fel az a kérdésünk, hogy a csoportos társaságiadó-alanynak kell-e alkalmaznia a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályokat, vagy azokat a csoporttagoknak kell figyelembe venniük az egyedi adóalap megállapítása során. A 2329 jelű nyomtatvány NY-01-es lap 30. sorában a csoportképviselő kinek (mely adózónak) a vonatkozásában nyilatkozik a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályok alkalmazásáról?